Szelfi park, majális

A kép a mostanában készült legelőnytelenebb fotó rólam; Ez is én vagyok
A kép a mostanában készült legelőnytelenebb fotó rólam; Ez is én vagyok

Történeti és pszichológiai kutatások azt állítják, hogy az enyhe fokú depresszió az ember normális tudatállapota, és evolúciós szempontból hasznos volt, segítette a faj túlélését. Hallom a rádióban a sok hurráoptimista nyugdíjas klub létesülését, és figyelem már egy ideje a kis zseniképzősökbe való “karolást”, tehetséggondozást. A baj mindig a hurráoptimuzmussal van, és a menedzer-piár-marketing szemlélettel, ami a kereskedelmi műsorok hiánya. Ha valamit megértünk, az mindig izgalommal jár, de utána jön a másnap, a kiégés, a devalválódás, a deklasszálódás. Én is, eléggé hurráoptimista módon már tegnap megvettem a virágot, lévén hogy ma anyák napja – májusfaállítás – munka ünnepe egybeesés nap volt. Sajnos, csukva volt a Korzó, de zárva is, úgyhogy nem tudtam bemenni, voltam viszont egy olyan majális-félének a perifériáján, ami valamennyire idézte a munka ünnepét. Tessék-lássék ünneplés volt, a tegnapi ballagások után, és bár az ember ünneplő állat, ekkora dömpingre lehet, hogy nincs kapacitás. Éppen azon gondolkodtam, hogy Nyíregyháza mennyire hasonlít Kajaani-ra és Szatmárnémetire, amikor gondolatmenetemben megzavart a szelfi pont látványa, ki is próbáltam, milyen a Nyíregyháza felirat előtt feszengeni. Talán egyeseknek aggodalomra adhat okot régi-új neoarchaikus világlátásom is, amikor “lelkes állat”-nak tekintem a szekrényt is, a biciklit is, de ez, gondolom, magából a sámánisztikus szemléletből fakad. A tárgyaknak lelke van, és kötődnek hozzánk. Ezért nem tanácsos már idős korban kifesteni, felújítani a lakást, mert esetleg már tudat alatt az új lakónak készítjük elő, olyan idősen az ember már nem biztos, hogy kibírja a sok herce-hurcát, ami költözéssel, lakásfelújítással jár (neoarchaikus sámán-megfigyelés, amúgy nem is annyira az, mindenki megteheti, aki eleget élt). Kérdezhetik sokan, miért védem annyira az időseket, talán mert sorstársaknak tekintem őket, talán mert minden életet védeni igyekszem (szerencsére a káposzta sikítását még nem hallom). Úgyhogy mindenkinek kellemes, borongós vasárnapot kívánok, az előttünk álló út (remélhetőleg) még hosszú, néhány madár szerint jobb vagyok, mint egy rakéta, hát lehet… Nem olyan sűrűn, de néha hallom őket… Már egy ideje gondolkozom egy papagájon… A blogon megújultak a menüpontok, május 10 körül működőképes állapotba tudom hozni a webshopot annyira, hogy letölthetővé váljon egy kiadvány, amit régóta (nem) vár mindenki, és 2000 forint körül lesz… Egyelőre csak e-könyv van kilátásban, később lehet, hogy egyéb cuccok is lesznek a webshopba, de ehhez tovább kellene még önállósodni (főként) gazdasági értelemben… Na, ennyi volt a “másnapos” bejegyzés, a világ vége után 1 nappal… Persze minden világ vége csak részleges világ vége, minden megváltás csak egy folyamat (a paradigmaváltás is), és egyéb okosságokkal tele lehet(ne) most a padlás… Következőleg valószínűleg az egyik beadandómnak fogok nekiülni, ami a Mad In Hungary arculatával fogna foglalkozni… Egy 10-es skálán most 5-ös kedvem van tanulni, ami néhány mandarin is megerősít jelképileg a konyhában… Nem kellene ennyire a számok bűvöletében élni… vagy igen? “Talán igen, talán nem”, stb. Szóval a munka ünnepe, sosem értettem, hogy a munkát miért bezárással és otthon maradással ünnepeljük, de “jó ez így, jó ez így”, stb, stb, stb… Találtam egy elég jó jelképet erre az alkalomra, ezzel búcsúzom mára:

A Dungeon Keeper-es ABC

A dungeon keeperes Reál, és a hajléktalan Robika, aki szerint Attila vagyok…

Szervizben a kocsi, új cipő vásárlása. Most, hogy már nem 42 éves vagyok, hanem 43, a lábméretem is megnőtt 1-gyel… 🙂 A cipőboltban nem volt, csak 43-as, zöld, cipzáros fűzős cipő, és 43 és feles, fűzős, kék cipő. Mind a kettőt megvettem, ugyanis mindkettő jó a lábamra.

Na, voltunk a Dungeon Keeper-es Realban, az állomás mellett, ahol minden kasszirsa influencer, és szerintük ők azért vannak a boltban, hogy elkergessék a vevőket, vagy kiirtsák, lekaszabolják őket… Enyhén szoftverhibás az egész társaság… Éppen egy kollégájuk az beszélték meg, aki a vécén volt, és közben a testükkel védték a bejáratot, hogy a vevők ne tudjanak bejönni… A bolt kongott az ürességtől, mostanra már sikerült ezzel a mentalitással elüldözni minden forgalmat a Penny-be… A kedvenc játékuk valószínűleg a Dungeon Keeper, amiben a szörnyeknek kell megvédeni a labirintust a kalandozóktól, nem lepődnék meg, ha legközelebb sörösrekeszekkel barikádoznák el magukat. Szerencsére túljutottunk viszonylag hamar az összes minibosson, 2 a bejáratnál, 1 a tejes pultnál, a főellenfél (aki a pnztárban volt) nagy kegyesen elvette a pénzt, és “futni hagyott” minket… mintha valami váltságdíjat hajtana be rajtunk… szabad elvonulást engedélyezett (hálisten… úgy izgultam, hogy esetleg hátravitet a raktárba a kidobóval, és lemészárolnak…). Bár lehet, hogy este 5-6-ig normális ABC-ként üzemel, napközben megszállva tartják a helyet az alkalmazottak, és sértve érzik a territóriumukat, ha valaki merészel belépni… Egyébként a Ferenc körúti Coop-ban ugyanez a helyzet, ott pedig csak állnak naphosszat sóbálvánnyá merevedve szinte, “lefagyva”, napközben meg lehet fulladni a légüres tértől… Annyira konganak a boltok, mert van pénz az embereknél, ugye… Na, jó, a kormány emel pár % nyugdíjat júliustól, az mire elég…?

Robika, aki szerint Attila vagyok (csak ő lehet egyedül Robika, sok mindenre emlékszik, de azt képtelen megemészteni, hogy mást is hívhanak Robinak) Juhász Kati nemsokára jön ki Nagykállóból (egyébként azóta bent van, mióta én ott “jártam”, sokszpr fél éveket vannak bent indokolatlanul az emberek). Valamit még világolt, hogy nemsokára neki is be kell menni, a “szívgyógyszerei” miatt, meg a májával is mintha problémák lennének (többet iszik, mint eszik)… Kérdezte, hol lakom (tette az agyát, mint aki nem tudja), mondom a Stadion utcán…

És akkor mondja nekem valaki, hogy a valóság nem szimuláció… A legmesszebbre akkor menek el Dungeon Keeper-ék, amikor nyíltan a nemi életünkről érdeklődtek a boltban, ahelyett, hogy kiszolgáltak volna, ami, ugye, normális körülmények között a dolguk lenne, ha nem égnének állandó Dungeon Keeper-lázban: “Asszonyom, milyen volt az éjszakája?” és társai… (alig leplezett irigységgel…)

Hajnali séta, reggeli EDIT: Itt, a városban tényleg a boltosok a legokosabbak. Amikor bementem az éjjel-nappaliba, a bolgár kinézetű kislány tüntetően fújta az orrát, , külön kihangsúlyozva, hogy milyen szépen ejti azt, hogy “Viszontlátásra!”. Ajánlok bele egy kis lágyságjelet (jerry). Egyébként meg fuck off.

Kezdem már megérteni, aki mindent Amazonról rendel, meg innen-onnan. Ott legalább nem p*fáznak vissza. Egyébként is ezek is simán lecserélhetőek gépekre, az Intersparban már sokszor nincs is kasszás… Szerintem nem azért fizetik meg őket, hogy az agyukat játsszák, de ők tudják…

Mennyire fáj fizetni? Plusz egy kis vareczázás…

Tegnap, gondoltam, felteszek egy videót, amiben – Varecza László után szabadon – köpőcsésznek ábrázolom a magyar államot, beleköpök, és kivételesen nem b@szom a földhöz, hanem kávét öntök bele, vagy öntök bele Xixo kólát, mit tudom én, csak hogy “valami legyen”… De rájöttem, hogy az Intersparban már nem tudom megvenni azt a szép kis csészét, amiből már csak 1 db volt, a cigány lányok vihogtak, ahogy vareczáztam a csészével, a sparos kislány, aki éppen ott pakolászott a polcok között, megkérdezte, hogy “de hol van Robi?”, és szétnézett, mintha engem keresne vagy valamilyen másik Robit (miért hány Robi nézegeti a csészéket?)… Gondolom, ezzel arra akart utalni, hogy “hol vagyok én a saját életemben”, avagy mikor írok már egy jó kis egós bejegyzést, tessék, kérésre bármikor, posztmodern módra már bele is kerültünk mind a ketten a legújabb naplóbejegyzés-zerű blogbejegyzésbe. Aztán a zuhogó esőben elmentem a Korányi úti Intersparba, de ott meg nem is volt csésze, mindegy, vettem helyette egy Élet és tudományt, “Óvandó földünk” a fantáziacíme a lapszámnak, vannak benne érdekes cikkek a nemtudommiről, a zebrapintyről, gondolom, meg a földmegóvásról meg a környezetvédelemről, van benne pár Menza feladvány is, amit természetesen nem tudok megoldani, de nem is érdekel annyira, hogy fárasszam vele magam. Ne feledjük IQ-m az sxfordi (szcientológiai) teszten makacsul 139, egy ponttal mindig lemaradva a zseni szintjétől, a stanfordi teszten viszont “jóval 140 fölött” van, “közelebb áll a 150-hez, mint a 140-hez”, olyan magas, amilyenről úriember vagy úrinő nem társalog az illedem szabályai szerint. Egyébként az IQ is változhat az idők folyamán. A stanfordi tesztre egy 0.5-ös nyugtatóval mentem, a lazaság miatt és egy 2%-os Borsodival a kreativitás miatt (szóval doppingoltam, csaltam), az oxfordi 139-eseknél jó állapotban voltam ugyan, de nem álltam lelkileg a helyzet magaslatán. Egyébként az is simán lehetséges, hogy más típusú intelligenciát mér az oxfordi, és megint másat a stanfordi teszt. Egyébként a franc se akarta megmérni, de mindenféle feladatokhoz szükség volt rá (miért ne kísérletezzünk skizofréneken, ha egyszer kéznél vannak…?).

Egy érdekes cikket találtam benne, Manhardt András Miért fáj fizetni? című cikkét, és feltettem magamnak a kérdést, hogy tényleg miért nem kaptam eddig egy forintot sem, senkitől, holott fent van a számlaszámom… Na, jó, egyszer kaptam 300 forintot, valaki vicces kedvében lehetett, gondolom, vagy nem tudom, de amúgy semmi… Gondolom, a szegények azért nem fizetnek a számlámra, mert nincsen pénzük, a gazdagoknak meg eleve sértem az érdekeit, nem éri meg fizetni. Úgyis nézegette mostanában a vagyonnyilatkozatomat, csináltam egy újabb fotót a pénzügyi helyzetemről, már a múltkorinál azért jobb, átkerültem a pozitív tartományba, 4 Ft van a számlámon… Kitartott az a keserves huszonvalamennyi ezer forint, amit kaptam fizetés gyanánt (most kitettek magukért, mivel táppénzen is voltam vagy betegszabadságon, mittudomén…) A héten valamikor már elvileg meg kell kapni a nyögdíjat, amiből napi 3000 forint költőpénz jár nekem újabban, szóval mehetek, lehet a Hedonist-ba a hétvégén, ha összegyűjtöm az aprót (ami ott van a Jeró helyén…) Mindegy, csak úgy elgondolkodtam, mi lenne, ha több pénzem lenne, de még a debreceni útiköltség összegét is elb@xtam, hogy nem utaltattam számlára, hanem ugyanúgy a postás hozza ki 4 nap múlva. A Kelet-Magyarország természetesen nem fizetett ki (miért is tenné, ezt még pár emberrel eljátsszák, megvan az ingyen újságkihordás), de azért én vegyem csak szorgalmasan a Keletet, hát, veszem… Ez a “megdobnak kővel, dobj vissza kenyérrel mentalitás”, mint ahogy Jézus tanította. Meg tartsd oda a másik felét is, ilyesmi… Nagyon jó, nem is szaporítom tovább a szót, hanem bemutatom a pozitívba átbillent vagyoni mérlegemet, újabban, amint közli az örömhírt 4 Ft-ról, gondolom, ez a 4 forint Vareczának arra a parancsolatára utal, amiben arról beszél, hogy “lépj be a szentnégyesbe ötödiknek”, bár én ebben a parancsolatban érzek némi frivolságot, és szexuális felhangot, de hát a Maestro tudta, pi*aversei messze földön híres köszorús költővé avatták… Nekem a dozmati sámánversei tetszettek a legjobban “hej, regü rejtem”, stb…

Szóval ennyit a Varecza-féle dolgaimról… Tweetben is megemlékeztem róla,

Néhányan azt gondolják a környezetemben, olyan volnék, mint Varecza László volt. Sajnos meghalt 2019-ben, december 23-án, a covid kitörése körül…
Vagy netalán Varecza Árpádra tetszik gondolni? Mikor is tartják a Nyíregyházi Egyetemen a Varecza napot? Ja, november 10-én? Na, akkor majd beszélgethetünk… 🙂
Most nem azt mondom, hogy én töltöm be az űrt, amit a Mester hagyott, hiszen az betölthetetlen, a versfolyómat sem mélyítettem tovább 30-nál, Varecza oltárt is csak néha emelek, igazából már csak néha foglalkoztat a vareczaság, annyit tudok, hogy Vácon (vagy Vácott), a szülőháza előtt szobrot emeltetett magának, amúgy pedig a Szombathely – Dozmat – Vác volt a körzete, avagy a Bermuda háromszöge, mint nekem Nyíregyháza – Debrecen – Miskolc, az enyém geometriailag talán egy kicsit szimmetrikusabb, kicsit túl szimmetrikus is, amellett eléggé vidéki(es) is, jellegében, az egész lényemet szerintem áthatja valami a provincializmusból, amit képtelen vagyok levetközni, maximum ha Debrecenbe vagy Budapestre költöznék, talán, egy idő után, de akkor sem biztos… Na, ennyit mára, várnak a feladatok, írni az egyetemre, stb… Szóval teljesült a sparos kislány feltételezhető gondolata, tessék egy ki vareczázásba oltott, robomanező Relax-ezés (tényleg, újabban gyakrabban haználom ezt a nevet)… <3
Egyébként úgy vettem észre, hogy Varecza Lacival mi “párosszentek” voltunk, amikor Neki nagyobb volt a kultusza, nekem is jobban ment és viszont. Áldassék a Nagy Mester neve, aki még holtában is gondot visel ránk! 🙂
Más… Tegnapi  időjárásunkról…:
Hát, különben, ja, azoknak van igazuk, akik azt mondják, hogy kb. ugyanaz történik most Nyíregyházán, mint amikor a szcientológusoknál voltam, és elkezdtem az első blogomat írni, 2007-ben, a Roboman akcióra kész! (http://roboman.freeblog.hu ), Internet Wayback Machine segítségével elvileg olvasható, és a Kismajom hajkurászása kötött le… Aztán nyomokban fellelhető még a http://abilify.freeblog.hu, szintén erősen Wayback Machine-s… (és eléggé erősen Anikó-s 🙂 ) Amúgy volt egy olyan gondolatom, hogy még lehetne gyógyítani a skizofréniát gyógyszermentesen, ha a Narconon szcientologiai tanfolyamot ötvözhetnénk a pszichológiai metakognitiv tréning tanfolyamával…

The “Rural Punk’s” Coffee Tour ’22

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan, mindig utáltam ezt a szlogent, annak ellenére aktuális…

Most, hogy már nem 2000, hanem 3000 rénes forintokat kapok naponta, alapvetően van lóvém befektetni. Alapvetően gyűjtő alkat vagyok, már gyerekkoromban gyűjtöttem a bélyeget, a kártyanaptárt, a Lutra albumot, manapság a könyveket gyűjtöm, és most pedig már lett egy kis gyújtó-gyűjteményem. Mostanában kávézni is van, hogy többet bejárok, tettem is egy kis kávé körutat tegnap…

Indultam Sóstóhegyről, a dohányboltban (régi Marica presszó), éppen kint volt a dohányboltos hölgy családja és pöfékeltek… Egyébként érdekes szokásokat kezdünk felvenni, ahogy jártamban-keltemben dohányzó eladó hölgyekbe botlok a boltok bejárata előtt, én sem siettetem őket, hanem rágyújtok én is velük együtt. Annyira most nem sietek sehová… 🙂 Innen az utam a Kácsor presszóba vezetett, Sóstóhegy szinte egyetlen megmaradt presszójába (egyébként a Kácsorban is és a Maricában is aktív résztvevő voltam, amíg masszívan piáltam). Itt már a vécét is megnéztem (egyébként a Maricában is van vécé, ez bizonyítja ex-presszó jellegét).

Továbbmenve a városba, természetesen beleütköztem az Egérbe, ahol olyan félhivatalos megbeszélés volt céges dolgokról, majd a Tölgyes lottózóba mentem, ami sajnos 6-kor bezár, fél 7-kor volt még valami motoszkálás, reméltem, hogy meghosszabbodott a nyitva tartása (sosem tudom, most már végképp, hogy egybe írjuk vagy külön, hogy “nyitvatartás”), de nem. Csak a személyzet túlpercezett egy kicsit… Aztán irány a Jósaváros, itt nagyon szeretjük a kávét, az Intersparral szemben, a volt Profi oldalában, a dohányboltnál, ma Coop… Hm-hm… Itt is vettem egy gyújtót, amin egy robot van (ez még nincs a képen), jelezve ezzel is, hogy “útba esik” a hely, néha, főleg, ha az Intersparba megyünk…

Innen az utam a Márka presszóba vezetett, ahol kis híján kocsmai verekedés tört ki, szerencsére aztán mégsem, éppen a Debreceni Egyetem Egészségügyi Karától fordultam vissza, gondolván, hogy “harmonizálom” egy kicsit a helyet, és tényleg… Innen irány az ex-West Rex, ez az éjjelnappali (sosem tudom, hogy egybe írjam vagy kötőjellel azt, hogy éjjel-nappali) dohánybolt, ahol 2 Pall Mall szivarkát is vettem. A “szivarka” egy nagyon érdekes magyar kuriózum, úgy mint a “cigitöltés”, ezekről érdemes lenne hosszabban értekezni 1x…

Végül az éjjel-nappali abc-nél már csak egy fehér csokis Snickerst vettem estére (ha igazán éhe vagy), ennek is megvan a szimbolikus értelme. Estefelé elgondolkodtam egy kicsit Magyarország geopolitikai helyzetéről, és a következőkre jutottam: hogy beszólnak a szlovákok és a lengyelek a politikánk miatt, a V4 kapcsán, és annak csak annyi az oka, drágicáim, hogy Magyarországnak jobban kell nyalni az oroszoknak, mert szlávokkal vagyunk körülvéve, és Magyarországnak kulcsszerepe van a konfliktus elkerülésében. Kb. ennyi a történet. Ezért nem kell megsértődni és provokálni. Érdekes még a genetikai török rokonságunk kérdése és a nyelvi finnugor rokonságunk kérdése is, ezért vagyunk mi egy talány a környező népeknek, hogy mennyire áll ki mellettünk a törökség illetve a finnugorság, miközben igyekszünk jóban lenni mind az USA-val, mind Oroszországgal. Finnugor mániám közismert, ezért most nem teszek fel egy képet Helsinkiről (vagy igen?), hanem felteszek egy képet Konstantinápolyról:

View of Constantinople, 1849 #romanticism #ivanaivazovsky
View of Constantinople, 1849 #romanticism #ivanaivazovsky

 

Helsinkiben láttam először tengert
Helsinkiben láttam először tengert

Na, jó itt van egy finn kép is, na nem éppen Helsinki, de Kajaani (hello, Jarkko Tervonen, “Jake”, most kerestem Rád, és mit találtam? Sportban utazol? Nagyon helyes. 🙂 ):

Kesä, ilmakuva Kajaaninjoki

 

Egyébként a finnek is nagy kávesok még a törökök is, szóval kávézzunk! 🙂
Hát még a brazilok… Na, mindegy, csak mondtam valamit… 🙂
Rio de Janeiro
Rio de Janeiro
Abadiania
Abadiania

*****

Ööööö… Terveim…: Dél körül elaludtam. Szerencsére BA diploma után is van további életcélom. MA-ra megírom, hogy jelenik meg modern korunk (covid, háború, klíma, modern eszközök, stb.) az interactive fiction irodalmában. Egyébként is életcélom volt a bölcsészdiploma megszerzése, jól elhúzódott… Vagy ha ez a téma túl átfogó nekem (vagy van, aki jobban megírná 🙂 ), akkor természetesen átadom másnak, és másik részterületét fejtem ki az interactive fiction-nek… Koncentrálok, például, mint a vázlatomban kifejtettem, más játéktípusok megjelenésére az if-en belül (RPG, Sim, stratégia, stb.)… Ha ez úgy ok… A másik lehetőség, hogy a következő félévben végzek, és akkor még jobban Asher Roth-os influencer leszek:

Jó reggelt… +++:

Helló Nyíregyháza, Unique koncert, Puzsér Róbert a pszichopatákról, MKKP

A mai napom sem volt hiábavaló, ahogy mondani szokták, “mai is tanultam valamit”… Valamiket, pontosabban… A pszicopátiáról Puzsér Róbert nyomán írt eszmefuttatásom az alábbiakban olvasható:

Ha pszichopatát látok, mindig ennyit érzékelek belőlük: “hz, hz…”, egy merő zúgó hús az agyuk… döglegyek a maguk módján… kérdés, mennyire genetikailag pszichopata valaki, mennyire tanult módon, bár a végeredmény szempontjából teljesen mindegy, főleg, ha te vagy az áldozat. És egyre több a pszichopata, sajnos, már a neveléssel is, tudod, akik mindig a gonosznak szurkolnak, a sok Joker-rajongó hülyegyerekről pláne nem beszélve… A Joker film szerintem egy minta volt arra, hogy felmérjék, kiket kell messzire elkerülni az életben…

Egyébként a Bárányok hallgatnak sorozat annak idején hasonló célokat szolgálhatott… Időről időre be kell dobni a köztudatba ilyen morbid baromságokat, csak hogy tudjunk, kikkel hányadán állunk… Persze a pszichopátia sem egyformán súlyos, hanem spektrumbetegség, csak a pszichiáterek azért vonakodnak elismerni betegségként, mert ez alapján a fél pszichiáteri társaság (ha nem az egész) betegnek minősülne… Ha például egy olyan világ következne el hirtelen, ahol a szadizmus lenne a büntetendő, szinte az összes beteget ki kellene engedni, és szinte az összes pszichiátert bent tartani… Többek között ezért is élünk kifordított világban…

Unique, Hello Nyíregyháza
Unique, Hello Nyíregyháza

A jobboldali “karizmatikus” rendszerekkel csak annyi a baj, hogy szinte vég nélkül megtenyésznek benne a pszichopaták és a szadisták, még ha a vezető személyisége nem is ilyen, igazából nem tud ellenük tenni, nem tud ellenük fellépni, ha azok a jobboldali hegemóniát támogatják. Ez a kis monológom megért annyit, hogy szerintem emiatt vettek fel a Magyar Kétfarkú Kutyapárt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei csoportjába… Köszönöm a befogadást…

Fiesta, Hello, Nyíregháza
Fiesta, Hello, Nyíregháza

Amúgy a Völgyesi Gabi vagy Unique koncert nagyon jó volt, alig voltak, a lányok kicsit élénkebbek voltak, a fiúk nem annyira… Természetesen beálltam a B-középbe, ahol szinte végig egyedül voltam, úgyhogy számomra úgy tűnt, Gabi főleg nekem énekel… A koncert után oda is mentem autogramot kérni… Utánuk a Fiesta következett. Még őket is megvártuk, mert közben megjött az a munkatársam, akire régebben csak a “kedenc kollégám”-ként hivatkoztam a 17333-mal ezelőtti twittjeimben, ha valaki nyomon követi a grafomán ámokfutásomat, esetleg, a kezdetektől, és egy másik női hölgy kollégám is… A koncert képek készítését, még úgy látszik, gyakorolnom kell… Amúgy itt a Puzsér videó, ami ötletet adott a szövegemhez:

U.i.: Annyi helyre pakolgathatom az öngyújtókat, hogy sosem találom őket. Hogy ne kelljen kérni tüzet, ha hirtelen nem találom, vettem egyszerre 10 db-ot, az egyik csak meglesz… Ráadásul vettem 2 “zsebrőzsét” is, hogyha otthon meg kell gyújtani a gázt, legyen… Eddig tűzoltókkal még nem volt dolgom, amúgy mindenki csak b@xtat, az írásaim miatt, bár a rendőrök már megszoktak, mivel ott lakom a rendőrség előtt, hogymondjam, inkább a mentők szoktak kísérgetni, nehogy “rosszul legyek”, reggel is jött kettő, 2 m-es követési távolsággal… A mentősök hajlamosak amúgy is összekeverni magukat a rendőrséggel, azt onnét tudom, ha véletlenül rágyújtok a buszmegállóban 5m-es körön belül, hirtelen megjelenik egy mentőautó, sajnos a mentők hajlamosak erőszakszervezetnek gondolni magukat, akiknek csak a skizofréneken való erőszakoskodás hoz némi színt a mindennapjaikba. A skizofrének a mentősöknek azok, akiken “levezethetik a fölös energiáikat”, ahogy még a társadalom néhány másik csoportjának is, a csóringer panelproliktól kezdve a burzsuj egészségnácikig mindenkinek, akiknek irritálóak a skizók.

 

Húsvéti útjaim

“A hatalmadat érezvén egy körmöt levágatsz, és akaratán kívül egy szőke nőt a táncba hívsz… de egy másik napon egy mikrobuszból intő hivatalnok látása miatt beteg szíved majdnem a sírba visz, de a hatalmat gúnyolod, és senki nincs, aki erősebbnek látszana nálad… Minden mondatra emlékszel, és minden mondatod telitalálat… Óriás szívedet derűs mosollyal a világra büszkén megnyitod, keveset alszik 40 fele az ember, de a rekeszes táskádat degeszre tömve rohansz egy átkozott hivatalba, a nagy tudásoddal és a régi tekintélyeddel…” (Balaton, Víg Mihály)

Eddig köszönöm, jól telt ez a húsvéti időszak, a nagypéntekkel együtt 4 naposra bővült húsvéti ünnepkörben… Az első utam, természetesen a szolgáltató házba vezetett, itt egy Ismeretlen Kiszolgáló hölgy helyettesített Sex and the City-s pólóban, vettem egy öngyújtót, volt olasz, francia, angol, amerikai, természetesen a párizsi, Eiffel tornyosat választotta nekem… Aztán kimentem Sóstóhegyre, vettem egy Pepsi-t, egy gorillás gyújtóval, amin sörbontó is volt. Majd kis kitérő után (amiről az előbbiekben már értekeztem), Sóstóra vezetett az utam, ahol egy fél literes Pepper-t (milyen érdekes, hogy bejött megint a 7Up és a Dr. Pepper fél literesbe, ami sose volt), és egy tigrises “weed”-es, azaz füves, marihuánás, vagy hogy mondjam, gyújtót… Utolsó utam a Szmogba vezetett…

Ja, ott hagytuk abba ezt a sámánosdit, hogy Sóstóhegyen vakondsámán volnék, de Sóstón gilisztalelkű kacsasámán… 🙂

A városban, Nyíregyházán természetesen majomtotemes lósámán…

Az ellenségeimnek kutyafejű disznósámán…

Szerzek már én is egy hátizászlót, mint Waszlavik Petőfi Velorex Ullmannmónika stb., László, és valahogy ezeket mind rászerkesztem… 🙂 Persze, ezek csak távlati tervek, még az F2000-es Auschwitz tetkót sem csináltattam meg a csuklómra, pedig egyszer már fizettem érte egy szélhámosnak 2000 forintot, aztán nem lett abból se semmi… Lehet, nem is kell már… :/

A Szmogban, természetesen két ifjú hölgy ült a szomszéd asztalnál, csináltak pár képet, és arról értekeztek, hogy Harmony vagy Kiscsillag illik-e jobban hozzám, esetleg Kleó… Nagyon érdekes beszédtémáik vannak, a mentális betegség ilyen szinten megjelenve eléggé rózsaszín Barbie babaház-szerű valami… Persze hogy, a valóság show és a párválasztó show keverékének nézi ez a korosztály a mentális betegséget, de sajnos, ez az egész nem ilyen egyszerű…

Mindebből az a tanulság, hogy nincs tanulság, elnagyolt összefoglalója ez az eddigi hétvégémnek, amolyan celebkedés, idemegyek-odamegyek, lóf@szt sem csinálok, de mégis hírértéke van… Egyébként talán a szimbólumok miatt van hírértéke… Talán a nagypéntek óta eltelt 2 nap nem másra való, mint szimbólumok begyüjtésére, az év hátralévő részére… Nem tudom, meglátjuk… Talán van jelentős(s)ége, hogy hol jártam, mit vettem, mind egy-egy döntésemen múlt. Ugyanúgy mehettem volna a Szmog helyett az Unicumba vagy a Mamma Miába (a Barbizont már nem is említve), vagy a Fehér Egér helyett A Mignonba vagy a Safagába vagy a Pikolóba, de még a Csillagba is, majdnem el is mentem, kevésen múlt, hogy nem ott kötöttem ki… Milyen ráhatása van a nagypénteknek az elkövetkezendő időkre? Kiderül hamarosan…

Egyébként is azt vettem észre, hogy néhány “vendéglátóipari egység” megszűnt, de ahol nyitva maradtak, bővült a minőség és a vendégkör… Érdekesség még, hogy egész kis női városrészek is nyíltak, mint itt, ahol lakom, a Stadion utcán, a fodrász-közmetikus műkörmös, és a Dózsa György úton, a 4-es sz. ételbárnál (a volt 4-es kocsma helyén, mennyit voltunk ott, te jó isten), de a Gondűző helyén is Keszegsütő lett, a kocsma helyén ételbár, a Dózsa Györgyön végig cukrászatok, divat boltok, fagylaltozó… Változik a város, de talán előnyére, azt kell, hogy mondjam… Idén határozott fejlődés mutatkozott, olvastam a Szabad Földben, hogy meglódult az ingatlanpiac, 108 milliárd fotint jelzálog kölcsönt vettek fel a magyarok, szóval érdemes ingatlanba befektetni, meg kaptam egy fülest, hogy jól megy a Tesla kriptovalutája, 85e forinttal lehet beszállni, aki akar… Én persze mindezt nem értem, mert egy hótt debil, gyámság alatt lévő, ruppótlan skizofrén vagyok, minden remény nélkül, szipp-szipp, élni fogom a gondnokság alatt újságírói diplomát letett skizofrének mindennapi életét, természetesen mindenhová lassú mentővel kell kísérni, mert képtelen vagyok a tartózkodási helyemet önállóan meghatározni, de egy diplomamunkát el tudok készíteni gond nélkül… Hát, igen, kicsit elgurult a tabletta orvoséknál is… Csak nem az volt az igazi indok a gondnokságba vételemnél, hogy kicsit túltoltam az Origón az érdekvédelmet…? Mert erre már gondolni sem merek… Mindegy, azóta mégjobban túltoltam… :-)))

Ja, igen, a Twin Peaks-ben vettem egy gyrost pitában 1730 Ft-okért, kicsit drágálltam, alig pár éve még kijöttem egy 1000-esből… Vagy csak álmodtam…? Ilyen soha nem volt…? Mindjárt írok egy verset… :-))

Nem az a Petőfi Sándor + Opitzolás

Opitz Barbi

A hétvége, eddig, úgy néz ki, a helyi énekesnők és celebnők felfedezésével és bűvkörében telt. Nem ittam meg a pezsgészetemet (az Egérben vettem egy White Soult, teljesen magyar pezsgő, Mad(e) In Hungary), hanem átadtam magam a helyi Múzsák Múzsáinak, a celebnőknek. Tegnap sok minden történt egyszerre, sok mindenről lemaradtam, például Opitz Barbi bulijáról is az Erdei tornapályán, amikor jöttem az Egérből, az egérjárataimon keresztül (egyébként eredetileg Fehér Egér, csak nincs kint a cégér), nem hallottam neszezést az Erdei tornapálya felől, és máshol sem volt meghirdetve a buli nagyon. Egébként valami öko-buli volt, ennyit szimatoltam ki az eseményről, van fent róla egy videó a SZON jóvoltából… Egyébként Opitz Barbi Sonkádi születésű, ami Fehérgyarmat vonzáskörzetében található, tehát bőven helyi nevezetesség… “Opitzolni” szinte mindenki szokott, én is egyszer-kétszer “Opitzolok” Debrecenben, amikor sétálok az utcán, vagy elmegyek Hajdúhadházra vagy Hajdúböszörménbe… (“Opitzolni” annyit jelent, mint YouTube-on hangosan hallgatni Opitz Barbit…) Opitz Barbiékat egyszer láttam élőben, mégpedig a Ferenc körúton, a lobogó hajáról ismertem meg… Egébiránt országosan onnan ismert, hogy megnyerte a 6. X-Faktort, ha jól tudom…

Eredeti videoklip:

Nemazalány

A másik kis felfedezett Nemazalány, szintén hajproblémákkal küzdött a hétvégén, “Bad hair day, de legalább szép napunk van” – írta az Instán Nemazalány. Bár, nem nyert X-Faktort, a követői számából ítélve már-már Opitz Barbi-i magasságokban van, majdnem Opitz-szintű játékos. Petőfi Sándor című klipjét sikerült meghallgatnom, ami nagyjából arról szól, hogy errefelé mindenki Petőfi Sándor(nak gondolja magát). Nos, ha így van, nekik van egy rossz hírem: Petőfi ütemhangsúlyos, 8/4-es magyaros strófában verselt főleg, és ez abból adódott, hogy (mit tesz Isten), gondjai voltak az iskoláiban, és nem tanult meg bonyolultabb rímképletekben dolgozni, így tette világhírűvé azt a középiskolás szintű magyaros verselést, ami a népdalokban is megtalálható, csak Petőfi Sándor elment Debrecenből gyalog Budapestre vagy Pest-Budára, ahogy akkoriban nevezték, hogy kinyomtassa a verseit, századosi rangban szolgált a szabadságharcban a forradalom után, amit szinte egyszemélyben robbantott ki, vagyis robbantott be a Nemzeti dallal. Hogy sikerre vigye a magyaros strófában írott verseit, nem kevés, és mellesleg elég tevéken részt vállalt közéleti eseményekben, úgyhogy ebben igaza van Nemazalánynak, tényleg nem kellene mindenkinek Petőfi Sándornak gondolnia magát, ha leírt néhány ütemhangsúlyos strófát… Erre van ez a mondás, hogy “Eltűnik, mint Petőfi a ködben…”. Állítólag túl nagy köd volt a segesvári csatában, és Petőfi Sándornak nyoma veszett, azóta sem került elő, spekulációk vannak róla, hogy Oroszországba kerülhetett hadifogolyként… mindenesetre se élve, se holtan nem került elő…

 

View this post on Instagram

 

A post shared by @nemazalany

Egyébként Petőfiről jut eszembe a Tankcsapda és Lukács Laci, mert azt, ugye tudjuk, hogy a Lukács-strófa is Petőfi-strófa, hogy ma (március 26-án) lesz a koncertjük Debrecenben a Roncsbárban, az induló Made In Debrecen fesztivál keretében… Hm, hm, milyen fura az Élet (ami néha a legjobb méreg), (A Férgek meg csak jönnek):

A facebookos kiírás szerint:

✌️✌️🎸👍Március 26-án Debrecen is a húrokba csap és jön egy új dolog a városban: a Made in Debrecen Fesztivál! 🎸

👉 Egyszerre 8 helyen, – délután 15 órától egészen éjfélig, – közel 110 helyi, zenei formáció lép fel. A belépés INGYENES!✌️🎶🤘✌️

 

Sóstóhegy by Night/Esti fohász

Segélykérés és témamegjelölés:

Sóstóhegy by Night:

Ssz! Hé! Ha véletlenül bulizni akarnátok este/éjszaka, Sóstóhegyen tudok egy jó bulihelyet az Előd utca elejefele:

Ja, amúgy itt tanultam parapszichológiát (magánban és tanfolyamon is, szintén ugyanebben az utcában, de ez már tényleg a történetünk eleje, ha nem a legeleje, “Helló”):

Daru barátaink, azaz “haverőcéink”:

Á, nem:

Lopott “Lopott könyvek”:

Séta a környéken (Új üzletek nyílnak, nyíregyházi tabló)

Kedves egybegyűltek! Mai szertartásunkon néhány új vállalkozás indulását fogjuk Önöknek bemutatni (trütű-trata):

Zöldség-gyümölcs a taxidroszt mellett… Mintha csökkent volna a taxiállomás alapterülete, és győzött volna az egészséges életmód preferálása a drosztaság helyett… :/

A helyi Champs-Elysées végállomása a gombaházakból kialakított fodrász-műkörmös-manikűr-pedikűr végponttal kaialakított nőiség megállói elvezetnek egészen a rendőrség megkerülésével az Egyetem irányába (a másik irányba egy borzasztó csalitos irányába el lehet jutni az én lépcsőházamig). Persze, ez csak vicc… De tényleg ez a kapukód jelenleg… Ugye, minden vicc félig komoly…

És a társadalomhoz szóló mondanivaló, hogy a házunk előtt mintha csak egy kis szertartás végeztek volna eltaposott covid molekulás voodoo babáival…

Mindeme nagyszerű fejlődés mellett természetesen 2 veszélyforrás felmerül: a gépi-tarantula-veszély-érzés, és a kortárs-próza-veszély-érzés, már másodszorra, de ezek a veszélyek elháríthatóak, például úgy, hogy 1. el sem készítem a robottarantulákat, 2. nem írok annyi kortárs szépirodalmat, mint pl. A Zegyetem című művemet sem/is fogom olyan hévvel folytatni, mint ahogy nekikezdtem, mert így csak 3 részes lett, amúgy pedig már legalább a 36.-nál járnánk… 🙂