Az 500 éves török-magyar konfliktust jó lenne lezárni?

Szóval akkor az a kérdés, hogy aki ennyire tájnyelvi és paraszt néha, mint én, és aki ennyire bunkó tud lenni, hogyhogy ennyire tájékozott a világ sok dolgában, pláne az informatikában, az irodalomban , a nyelvészetben és a kommunikációban? Ez úgy lehetséges, hogy ismerek pár nyelvészt és rádió- és tévébemondót, és hogy annyi ember vagy, ahány nyelvet beszélsz, talán régen igaz volt, a média megjelenése előtt, ma már nincs szükség több nyelven tudó csúcsbölcsészekre se annyira, marad a tájnyelv, mint játéklehetőség.

Azt gondolom, az ital megmentheti a teljes pusztulástól a világot. Meg is mentheti, de romba is döntheti, “na, erre varrjanak gombot” – ahogy mondani szokás errefelé… És hogy miért vagyok ilyen “átkozottul jó” varázsló? Hogy Nietzsche modorában fogalmazzam meg, pedig nem is jártam a Roxfortra… Talán a kínai válltáskám teszi, amiről már mondtak mindent, kutyabőrtől denevérbőrig, és az a zsebpiszok, amit a cigivel szívok a gúnyám zsebikéjéből.

Egy ősi legenda szerint először Szabó Csillával váltottuk meg a világot, ő volt Miss A kategória, én Mr B, a B. Gy. Tanárképző Főiskolán, és akkor ő túlkonyakkólázta magát, én pedig elvettem tőle, és hogy ne legyen baja, megittam előle a konyakkóláját, így kezdődött a hibridezés. Kifizethettem volna neki, vagy a zsebikéjébe tehettem volna az ellenértékét, de nem is tudtam, milyen arányban keverte, és még mi minden mással, és csattanva hányikált, nekem pedig pont annyi hiányzott a jólléthez, amennyit benne hagyott (0,5 l), és pont olyan arányban, megittam.
Szóval a konfliktus már nem Mohácsnál kezdődött, hanem az csak a magyarok számára egy súlyos következményekkel járó csatavesztés volt. Egyszer töri órán olvastam a pad alatt Perjés Géza bácsitól, hogy a törökök igazából Bécs ellen készültek volna, csak megbotlottak Mohácsnál… 1522-ben kiragadta Rodosz szigetét a Máltai lovagrend kezéből és miután 1525 a paviai csata V. Károly német-római császárt Nyugat- és Közép-Európa urává tette, a szultán ismét Magyarország ellen fordult.
És a tatárjárás? A Muhi csata 1241-ben? Lehet, hogy ennyi volt? Mennyire álltak ellen? Muhi területét érinti az M30-as autópálya is, sőt nagyrészt a község területén helyezkedik el a sztráda Nyékládháza–Tiszaújváros-csomópontja és kisebb részben a Hejőkeresztúri pihenőhelye is. Muhi ma már nem létező település, Tiszavasvári és Miskolc között fekszik valahol. Lehet, hogy ez a Muhi és ez a Mohács szó a hamuhoz közeli szóhangulatú? Lehet, hogy a hamuvá égetni való településeket jelöltek ilyen szavakkal? Miskolc felé Muhin keresztül vezet az út, közte van Mályi és Nyékládháza. A Mályi-tó és a Nyéki tavak. Köszönöm, csak ennyit szerettem volna mondani történészkedésből és földrajzolóziából? Na, megvan a 2-es. Akkor köszönöm. Szóval akkor a nagy eltörökösítésnek és eltatárosításnak, minden történészkedés, régészkedés, nyelvemlékhamisítás ellenére is nem az az értelme, hogy eltöröksítsék a finnugor, pontosabban ugor, ha már csak így közérthető, származású magyarságot?
Ha Önök azt gondolják, hogy én Krisnamurti, egy udmurt krisna kettős honfoglalással be akarok törni Muhi térségében, Mályin vagy Nyéken keresztül Borsodba, Miskolc felé, vagy Mohácson keresztül Baranya, Pécs felé, legyőzni az attilaságot, akkor Önök szörnyen tévednek, drágicáim.
A jó sámán amúgy gyógyít is, nemcsak oktat, a legjobb pedig úgy gyógyít, hogy csak oktat. Hát, igen, “aki nem tudja, tanítja, aki tudja csinálja”, mások pedig, jobb híján, “létráznak” Wittgeinstein bácsi nyomán. Mivel nem szereztem tanári diplomát (és igazából már nagyjából le is tettem róla), úgy alakult, hogy bloggerként adom elő magam, vagy kénytelenek valahogy kiszipolyozni a tudást belőlem az illetékesek. Nem verem a seggem a földhöz örömömben, de mindegy. Amit időközben a gyógyászkodásról megtudam, nem sok, de…:
Aki flow-ban rákosodik, ugyanúgy a hasznára válik, valószínűleg, mint ahogy a dohányzás esetében működik flow-ban a +5 perces szabály. Van rosszindulatú daganat, van semleges, vegyes, kevert daganat, és igaz lehet, hogy van jóindulatú daganat, amint ezt a fogalmat már hallhattuk. A jóindulatú daganatot szerintem nem kell kiműteni, mert az annyira jóindulatú, hogy ha növekszik is, okkal növekszik, és tudja, mikor kell megállni a növekedésben, és mikor kell csökkenni, és esetleg újra kiújulni.

A Világgép és a tudományos szerencse

A feleségkérésről: Életemben egy nőt kértem meg tudatosan feleségül, és igen is mondott, csak az a bökkenő, hogy nekem akkor már a Városmajor utcai fonóban az egyik autista munkatársam, a hitgyülis Gyurika “megpecsételte a sorsom” egy szerencsjáték-szenvedélyben szenvedő nőével.
Volt abban, mondjuk, egy kis alkohol is, de olyan sztorikat mesélt nekem a nő, hogy pl. elment valahova a kis kocsikájával borocskázni meg játszogatni, aztán amikor dugta volna be a slotjába a slusszkulcsot, a kocsi sehol nem volt, egy hétig kereste a rendőrség, de sose lett meg.
Aztán, ahogy hallom, ezek az öri szerencseistennők elkezdtek titokban facebookos játékokkal játszani, gondolom, kiakasztottak pár számlálót, és a facebookos játékocskáknak befellegzett… Titokban mefigyeltem, hogy a legnagyobb szerencsejátékosok egybként nők szoktak lenni. Miskolcon láttam, hogy egy nő a 6 pulyájáért járó anyasági juttatásokat pár óra alatt beszórta a gépbe, de a férfiak se szégyenkezghettek: a gyári munkások egész havi fizetéseket toltak így el. Vagyis be a gépbe, mit tudom én. mittudomain, ugye?
Miskolcon megfigyelhető volt nálam a piaszerencse, nőszerencse, erre egy Közgazdász Jocó nevű haverom szisztémát is próbált alapítani, amikor rulettezni jártunk, én ittam, ő játszott, de itt, Nyíregyházán mellém kivonódott a piaszerencse, viszont mellém szegődött a tudományos szerencse, kávészerencse, cigiszerencse. Hogy járok jobban, ugye? Pláne, ha tekintetbe vesszük, hogy a tudományos szerencse is vonzza a nőket is néha, nem igaz? (Alkoholszerencsém utoljára Balatonalmádiban volt, vonzott is egy kis nőszerencsét, ügye?) Érdekes, Szerencsen például semmilyen szerencsém nem volt sosem, egyszer sorra zártak be előttem a krimók, és egész éjszaka ott kóboroltam, egyszer pedig Felsőzsolcáig, vagyis majdnem Miskolcig gyalogoltam, csak ott tudtam buszra szállni…
Például vegyük csak a mai napot: Ma körmendiztem egy környéken fellelhető Noélát, de úgy fellelkesültem, hogy szerintem sorra fogom körmendizni az egyéb környékeken fellelhető összes Noélákat, persze, ez egy kicsit túlbuzgóságnek hangzik, lehet, hogy csak a lelkesedés mondatja most ezt velem. Nem tudom, de gondolom, hogy ennek a “körmendizésnek”, “körbetáncikálásnak” vagy körbetáncikáltatásnak is van egy rituáléja…
A tudományos szerencsébe például belejátszik az ún. bölcsészviselet is, a pulóvereken kialakított zsebekkel, például bölcsész karokon vagy egyéb szeles helyeken, pláne cigitöltéskor bizonyos alkatrészeket okkal fúj el a szél, és okkal fúj oda, ahova, amíg mások pedig okkal maradnak benne a bölcsész-zsebekben. Más karokon nem tudom, hogy van.
Egy másik nézőpontból szemlélve életkémet, világéletemben újságkihordó voltam, csak amíg nem, addig végigbukdácsoltam néhány főiskolát, egyetemet, felsőfokú szakképzést, OKJ-s képzést, bölcsészettudományos és informatikai vonalon, most kommunikációban utazom…
Íme, egy szép kép egy tájról, ahol ma “sétáltam”: Halkaloda, Nyíregyháza, Himes-körzet
U.i.: Amúgy ilyen helyeken kell is a biztonság, az energetika. A rendőrség épülete előtt, ahol lakom, ki van írva, hogy 1 milliárd forintot kaptak valami energetikai fejlesztésre, de összvissz egy kis kopasz szkinhed gyereket láttam motoszkálni valami irodában. Én meg mondjuk, napi 2000-et, a kurbliszerűen, verkliszerűen működtetettett, pénzszivattyús gondnokságomból kifolyólag, de ne zavarjon senkit. 🙁