Sóstóhegy by Night/Esti fohász

Segélykérés és témamegjelölés:

Sóstóhegy by Night:

Ssz! Hé! Ha véletlenül bulizni akarnátok este/éjszaka, Sóstóhegyen tudok egy jó bulihelyet az Előd utca elejefele:

Ja, amúgy itt tanultam parapszichológiát (magánban és tanfolyamon is, szintén ugyanebben az utcában, de ez már tényleg a történetünk eleje, ha nem a legeleje, “Helló”):

Daru barátaink, azaz “haverőcéink”:

Á, nem:

Lopott “Lopott könyvek”:

Séta a környéken (Új üzletek nyílnak, nyíregyházi tabló)

Kedves egybegyűltek! Mai szertartásunkon néhány új vállalkozás indulását fogjuk Önöknek bemutatni (trütű-trata):

Zöldség-gyümölcs a taxidroszt mellett… Mintha csökkent volna a taxiállomás alapterülete, és győzött volna az egészséges életmód preferálása a drosztaság helyett… :/

A helyi Champs-Elysées végállomása a gombaházakból kialakított fodrász-műkörmös-manikűr-pedikűr végponttal kaialakított nőiség megállói elvezetnek egészen a rendőrség megkerülésével az Egyetem irányába (a másik irányba egy borzasztó csalitos irányába el lehet jutni az én lépcsőházamig). Persze, ez csak vicc… De tényleg ez a kapukód jelenleg… Ugye, minden vicc félig komoly…

És a társadalomhoz szóló mondanivaló, hogy a házunk előtt mintha csak egy kis szertartás végeztek volna eltaposott covid molekulás voodoo babáival…

Mindeme nagyszerű fejlődés mellett természetesen 2 veszélyforrás felmerül: a gépi-tarantula-veszély-érzés, és a kortárs-próza-veszély-érzés, már másodszorra, de ezek a veszélyek elháríthatóak, például úgy, hogy 1. el sem készítem a robottarantulákat, 2. nem írok annyi kortárs szépirodalmat, mint pl. A Zegyetem című művemet sem/is fogom olyan hévvel folytatni, mint ahogy nekikezdtem, mert így csak 3 részes lett, amúgy pedig már legalább a 36.-nál járnánk… 🙂