Karácsonyi családi beszélgetés

Itt, kérem szépen, fészbükkönyi dógok vannak!


1:08
DrPapp
DrPapp Laszlo
Te hívtál a 20-as számról 0:44-kor?
Te küldted
Én nem.
DrPapp
Pedig többször is csörgött nálam.
DrPapp
A Stadionon vagy?
DrPapp
A Stadion vezetékes én is hívtalak.
DrPapp
DrPapp Laszlo
Vezetékesen
DrPapp
DrPapp
DrPapp Laszlo
Vedd már fel valamelyik telefont!!
Te küldted
Miért?
DrPapp
Mert te hívtál a 20-as telefonról. Te ébresztették fel.
DrPapp
DrPapp Laszlo
A 70-es telefonod meg ki van kapcsolva.
Te küldted
Nem én voltam. És nincs kikapcsolva.
Te küldted
Valami baj lehet a telefon vonalakkal.
DrPapp
Akkor csörgess meg valamelyik ről!
DrPapp
DrPapp Laszlo
Ha nincs semmi bajod, akkor szeretnék aludni.
Te küldted
Nincs semmi bajom. Jó éjszakát.
DrPapp
DrPapp Laszlo
A 20-asról kaptam két olyan üzenetet is tőled, hogy “Kérlek segíts!”
Te küldted
Az sem én voltam. Kikapcsolom akkor. Megbolondultak a vonalak.
DrPapp
DrPapp Laszlo
Otthon vagy?
Te küldted
Jó éjszakát!
DrPapp
DrPapp Laszlo
A 70-es (drága) telefonod töltsd fel! Biztos lemerült.
Te küldted
Jó. Jó éjszakát!
DrPapp
DrPapp Laszlo
Ez már nem lesz jó, amíg nem beszélünk. 🙁
Te küldted
De jó lesz. 🙂
Te küldted
majd holnap. viszlát.
Te küldted
késő van.
Te küldted
nem működnek rendesen a vonalak.
DrPapp
DrPapp Laszlo
Szerintem korán van. Éjjel 1 óra 38 perc.
Te küldted
🙂
DrPapp
DrPapp Laszlo
🙁
Te küldted
😃
DrPapp
Ez csúnya volt, hogy nem hagysz aludni.
DrPapp
DrPapp Laszlo
Még egyszer hívlak. Ha nem veszed fel, akkor én is kikapcsolom a telefonom.
Te küldted
Jó.
Te küldted
Nem fogom felvenni.
DrPapp
DrPapp Laszlo
Kikapcsolom az internetet, és a telefonomat is. Akkor jó éjszakát!
Te küldted
Jó éjszakát!

Utcaszínház (Gangstalking)

A múltkor, amikor mentem fel Edit lépcsőházában, a lakóközösség, és a környék szegénymaffiája egy kis műsorral készült nekem. Benne volt abban a házon kívül néhány színész is, feltehetőleg, szerencsére nem ismerem a helyi színészeket, mert eléggé borzasztóan játszottak. Ebben a vírushelyzetben kis pénz, kis gangstalking, hiszen kis ország vagyunk, ahol kis foci kis pénz, kis istenfasza. A skizofrénesítés is a pénztelenítéssel kezdődik, azt sínyli meg legjobban az áldozat.

Az utcaszínház mintegy egy órán át tartott. Edit nem volt otthon, a tanárnő magabiztosan, peckesen járkált a lépcsőházban, forgatta a kulcsát a karikán, hogy ami most jön, olyat még biztos nem láttam. Pedig láttam, de mindegy. Miskolcon például az egyik játékom egyik szereplője elevenedett meg a szemem előtt, de az csak egy egyszerű, hosszú úton közlekedő nő monodarabja volt.

A mostani színházi előadás a Bástya előtt zajlott le, a felvonások között a kis Niki felbukkanása jelezte a jelenet végét. Az Első felvonásban egy Editet játszó nő bukkant fel az utca túloldalán, és azt játszotta, mintha a szemben lévő idősek otthonába akarna bejutni, ahol régen az anyja lakott, matatott a zárral, játszotta a fejét, mintha megbolondult volna, és mindenáron be szeretne jutni.

Az első felvonás lement, szinte rögtön folytatódott a másodikkal: újra Editet láttam (természetesen ezek az Editet játszó nők maszkban voltak), ezúttal csavargóasszony képében, és elment mellettem, és láttam bemenni a saját lépcsőházába. Látszólag Judit nénivel jöttek, aki aztán átment az út túloldalára. Ezután téblábolni kezdtem, és mire Edit után mentem volna, már csak egy vörös szakállú hajléktalan kinézetű férfi szatyroskodott a bejárat ajtó előtt.

Nem engedett be, tette ott a nyomorultat, turkált a szatyrába, szerencsétlen pózokat vágott, még egy cigit is elszívtam őt nézve, mintha valami koldustáncot mutatott volna be, szerencsére a koldussztriptízt már nem kellett végignéznem Vörösszakáll bemutatásában. Itt lett elegem, és hagytam el az előadás helyszínét, lehet, hogy még folytatódott volna, de inkább leléptem, nincs nagy véleményem a színházról, az utcaszínházról pláne, és csak este jöttem vissza apámmal.

Természetesen erre utólag aztán ráfognák, hogy mindez hallucináció, ami már csak azért sem lehetséges, mert vizuális hallucinációim tudtommal nincsenek, és a hallucináció szó maga is tulajdonképpen csak ugyanolyan, mint a mágia, megmagyarázhatatlan jelenségek észlelésére használjuk. Köszönöm az utcaszínházat, jól esett, beperelhetném zaklatásért az egész környéket, de mit érnék el vele? Skizofrén vagyok, a rendőrségen csak folytatódna a zaklatásom.

Pszichiátriai kalandozásaim

Szoros kontroll. Online hajléktalanszálló, online pszichiátria. Egyelőre apám tölti be az ápoló szerepét, általában a városban mászkálok, vagy tanulok, vagy valamit csinálok, amikor jön, reggel és este, átvedlek átlagemberré, beveszem a dilibogyót (amúgy tök mindegy), valamit tompít, de nem sokat, belül ugyanúgy őrjöngenek a hangok, hol jobban, hol kevésbé. Leginkább a Kancsi hangját hallom, vagy a rendőrségét, vagy 1-1 színész, celeb (na, az pont nem), vagy közéleti szereplő jelentkezik be. Tulajdonképpen ennyiből áll a skizofréniám.

Debrecenbe járok hetente beszélgetős kontrollra a Nappali Kórházba, ahol ilyen jámbornak tűnő skizofrének grasszálnak, ebédelgetnek, no de semmi gond, végül is én is azt csinálom csak itthon. Ebédelgetek. Reggeli, vacsora, tüdőtorna (na, az rendesen), kávézgatok (néha koffeinmentes, néha koffeines). Kólázgatok (Pepsi, Dr. Pepper, Kinley gyömbér, stb). Azért a Piroska szörpöt is nyomatom itthon. Kakukkfű, kamilla, mit tudom én. Nem én készítem el, hanem apám megcsinálja, mint egy igazi ápolóhoz illik, én meg úgy viselkedem, mint egy igazi beteg. Csendben vagyok, mint aki le van szedálva. Néha játszom egy kis fáradtságszimulátort, néha egy kis Lapcsiföldet (ilyenkor irány az ágy). De végül is úgyis lehet fogalmazni, hogy egy-egy ebéd utáni szunyát nyomok.

Ma a 14-es buszon 2x indultam el, és még így sem értem haza, hanem apámnak kellett értem jönni. Valami „meghatározatlan szorongás” mindig letérített az útról. Azt gondoltam, minden tervszerűen történik, aztán rájöttünk Edittel, hogy nincs is terv, táncoltunk egy kicsit a piacnál „az a terv ,hogy nincs terv”, aztán az 1A busszal egy csomó piacoló között elvegyülve a paraszteloszótónál búcsút vettünk egymástól (tök mindegy, én is paraszt származású vagyok, de vehetjük úgy is, hogy igazi dzsentrimen, mert a sörgyáron és a gumigyáron kívül az életemben nem dolgoztam, azt is csak 8 és 12 órában, suli mellett. Legutóbb a Kelet-Magyarországot hordtam a repülőtérig, egyetem mellett, aztán informatikuskodtam egy egyesületben. Lassanként mind a kettőt szüneteltettem, maradt az egyetem. Nem csoda, hogy egyetem mellett nem bírtam 2 munkahelyen dolgozni.

Közben interjúkat adni, egyet le is kellett mondanom a Jakupcsek Show-ban, végül is egyetlen összefüggő szövegem a Spektrum Tévének adtam, ami egy napomat mutatja be nagyjából, meg az akkori véleményemet a skizofréniáról. A Tabukról tabuk nélkül 2 című sorozatban voltam utoljára látható. Lehet, hogy adok még interjút, lehet, hogy nem, de én nem tartom valószínűnek. Marad a séta, a városozás, a Twitter, az egyetem, a blogolás, az olvasgatás (remélhetőleg). Irány a diploma. 🙂 Terveim: Lehet, hogy Debrecenben folytatom a kontrollt és a terápiát, Szatmári Éva doktornővel, de lehet, hogy megyek majd Budapestre Harangozó Judit főorvosnőhöz Budapestre. Lehet, úgyis az lesz a vége, de egyelőre úgy látható, megoldható Debrecennel a kontroll is, az egyetem is. Kellemes tavaszt! Boldog Andrea napot. Fura, hogy olyan kevés Andi ismerősöm van, de ők legalább emlékezetesek a számomra. (Bolond Andi a legemlékezetesebb.)

Őskori emlékeink

A Barlang-hasonlat szerint egy csomó ember ül egy tűz körül, és le vannak kötözve, és nem mozdulhatnak meg, csak a tűz által a falra vetített képet látják. Ha egy valaki kimegy közülük a barlangból, és visszajön közéjük, olyan élményekről fog beszámolni, ami alapján könnyen hűlyének nézhetik. Ő meg őket. 100-ra jut egy ilyen. Őket hívták régen sámánoknak. Valószínűnek tartom, hogy meghallgatták, amiket mond, addig jól tartották, etették, itatták, aztán, ha nem tudták többé hasznát venni, valószínűleg agyon verték. Érdekes információim szerint ilyenből 1 jut 100 emberre. Ez volt valószínűleg a sámánizmus kezdete. Aztán a szerencsétlenek minden szart kitaláltak, gyötörték magukat gombákkal, alkohollal, hallucinogénekkel, hogy tovább életben maradjanak. Sajnos, változtak manapság az utazás feltételei, manapság a technosámánság robog tovább váltott lovakon. Ez szerintem manapság is így lehet valahogy. 1-1 ilyen techno sámán 100 embert tud szórakoztatni. Végtelenül szórakoztató történeteket tudnék még mesélni Önöknek, de félek, hogy nem nagyon fogom bírni karácsonyig érdekes témával a fecsegés locsogást. Témáim lassan kimerülőben vannak, testem pihenésért kiált. Legalábbis ma elég szar napom van ilyen téren. Igazából semleges napom van, és csak próbálom kiiktatni ezt az állandó zúgást, a monoton tengermorajt a fejemből. Haladéktalanul meg kellene írnom az utolsó bejegyzést egy vélemény szerint. Igazából 50000 forintért bárki el tud játszani egy olyan régi, megfakult karakter egyszerű szerepét, aki ugyanúgy él az emlékeimből, mint akkor, amikor utoljára találkoztunk. Nagyon fontos: “kétszer nem léphetsz ugyanabba a folyóba”! Remélem, elég fontos információkat szolgáltattam, de tulajdonképpen még mindig nem tudok túl sok mindent a világ működéséről. Elképzeléseim szerint ez már a purgatórium fázisa, de a mennyországra még várni kell.

az ilyen világok működéséről annyit, hogy először az újságban találok magamra vonatkoztatható híreket, majd később a miattam történt dolgokat olvasom vissza később

most transzf/ponálunk

ez olyan, mint a két perc gyűlölet, vagy mi?

Régen azt mondták, a végletek embere vagyok. Most miért nem mondják, azért, mert már nem tartanak embernek?

nekem mindent másként adnak elő, ami az embereknek pl. fázis vagy szint, nekünk, nyomorultaknak állapot

minden gondolatot csak azért tudunk újra visszaidézni, mert ők engedik, ez a gondolatok reinkarnációja

a dimenzió szó mást jelent másfajta embercsoportokra levetítve, például a kormányra vonatkoztatva a „dimenzió” szó mást jelent, mást vallási értelemben, mást politikai értelemben és mást egy skizofréniásra levetítve

ugrottak-e már rád tárgyak? hát, politikusokra már lehet, hogy ugrottak tárgyak, de ilyen pl. a skizofréniára szerintem nem jellemző.

Fiktív levél, miket él át egy skizofrén, “valószínűleg”

Szia, Ákos. Elkezdtem agyalni dolgokon, de aztán belefáradtam. Azt gondoltam, hasznosabb tevékenység nekem a gondolkodás, vagyis kellemesebb, vagyis kényelmesebb, mint bármi más. Nagyon jó gondolataim voltak, legalábbis látszólag, aztán eszembe jutott, amit írtál, erről az “eszkalálódásról”, és gondoltam, írok neked. Most, hogy ezt csinálom, mármint az írást, hirtelen elhallgattak a hangok, és most türelmesen várják, hogy mit írok neked. Azt írom neked, hogy elég egy rövid pihenő ebben az állapotban, amikor a hangok kezdenek észrevétlenül eluralkodni rajtam, van ebben egy kis olyan, hogy mindent egyszerre akarok megcsinálni, tehát egy kis bipoláris depresszió jelleg is, egyre többször kezdenek téveszmék közé lökni, és engednek 1-1 tiszta periódust, amikor úgy érzem, hogy tudom uralni őket, legyőztem őket, tudom elemezni őket, tudni vélem a forrásukat, aztán az afölötti elégedettségemet kihasználva elkezdik feljebb venni a volumét, és felváltva dícsérnek-szidnak, ahogy a nagy könyvben van, de már humorizálva, de már pajtáskodva, mégis csak löknek bele a hülyeségbe, azt is elárulták, hogy azért jöttek, hogy “leszedjenek”, vagyis pszichiátriára küldjenek. Én úgy gondolom, nem tudnak “leszedni”, ők úgy gondolják, le tudnak. Kérném, hogy tartsunk egy kis kapcsolatot, mintha te lennél a kontrollom. Mármint ha benne vagy. Úgy gondolom, ha elmondhatnám őszintén mindazt, amit gondolok vagy sejtek, és te is elmondanád arról a véleményed, talán tisztábban látnánk. Úgy gondoltam ezt a kontrollt, hogy kérdezném tőled, hogy elvileg lehetséges-e, amit mondok. Pl. délutáni sztorim: Editnél voltam, elkezdtek fejfájással és nyakfájással gyötörni, közben lökték a dumát, hogy agyvérzést fogok kapni, stb. Közben 1 társaságot hallottam, akit én Kancsevékkel azonosítottam, vagy őket játszó színészekkel, pluszban anyám hangja, vagy amit annak gondoltam jött egy gyerekkori szexuális trauma emlékével. Ez a 3 így együtt. Képzelheted, a “kezelés” után úgy néztem ki, mint aki rosszul aludt. Talán el is aludtam közben, bevettem egy Benuront. Mármint a fájdalomra. Akkor ezt az állapotot nagy nehezen kibírtam, kimentem Sóstóhegyre, ott nagy nehezen rendbe jöttem. Aztán visszamentem Edithez. Megint észrevétlenül egyre szarabbul lettem. Itthon arra lettem figyelmes, hogy gondolkodási kényszerem és íráskényszerem van. Állandóan csak ezek körül a dolgok körül forog az agyam, és éreztem, hogy kezdenek elkapni a téveszmék illetve éreztem ennek a folyamatát. Párszor már el-el kaptak 1-1 téveszmével, egy kicsit kiengedtek, de fáradt volt az agyam, hamar vissza tudtak lökni. Hála istennek, eszembe jutott, hogy írhatok neked, ettől megijedtek, elmentek. Szerencsére magamat is elemeztem, és észrevettem, hogy használhatatlan vagyok, hülyeségeket írok. Még nem annyira, de már inkább ilyen sejtető, hatásvadász hülyeségeket, sejtéseket, amiknek semmi értelmük nincsen, kombinálva ilyen félinformációkkal, amiket valahol olvastam/hallottam. Szerencsére eszembe jutott, hogy írok neked, tudom, hogy ismétlem ezt a köszöngetést, és a hangok eltűntek. Mondhatom, napok óta nem volt olyan nyugalmam, mint amikor most írok neked. Teljesen elmentek. Nem áltatom magam azzal, hogy nem jönnek vissza, látszólag tőled ijedtek meg, vagy attól, hogy valakinek személyesen beszámolok erről, és talán pont neked, és az írás idejére, ameddig neked írok, békén hagynak. Várnak tartanak valamitől. Nem áltatom magam azzal, hogy nem jönnek vissza, de jó volt ez a kis pihenő, talán azért is írtam ennyit. Egyébként, amiken agyaltam, ha érdekel, elmondom. A skizofréniáról gondolkodtam sokáig. Aztán, amikor úgy éreztem, arról letudtam a gondolkodást, elkezdtem agyalni a víruson. Vuhan, víruslabor, Vuhan 6g kísérlet, vírus kifejlesztése/mutálódása, stb. Szerintem, mi skizofrének olyanok vagyunk nekik, mint olyan információk tárháza, amiből kedvük szerint elővehetnek, kivehetnek dolgokat. Tudományos kísérletekhez. Sok, zavaros információ, benne a lényeg jól elrejtve. Lényegében olyanok vagyunk nekik, mint egy köcsög, ha érted, mire gondolok. Számos zaklató és rosszindulatú személy összejátszásától tartok. Androidos eszközökkel, műholdas technológiával, egyéb eszközökkel. Rengeteg olyan kis “talpas” jelenlététől tartok, akiket ugyanezekkel a technológiával, összehangoltan vezérelnek, és körülöttem rajzanak. Utcaszínházat rendeznek, az ő embereik ülnek a buszon, a médiába spotokat szúrnak be, irányítják a médiát, manipulálják az internetet. Ez utóbbiakat nem csinálják, az előző shubomban ezeket is csinálták. Az előző shubokat, “előző életekneknek” nevezik, minden megszervezetten zajlik, összehangoltan. Na, jó, kösz, hogy elmondhattam, küldök még ilyen beszámolót, ha nem baj, most nagyon jól esett ez a kis csönd. Még a Google keresőjét is képesek összehangolni az agyaddal, olyan információt löknek ki amire keresed a választ, és ami alapján téves következtetésre juthatsz.

Bocs a Vuhani szálért, úgy terelődött erre az elképzelésre a gyanúm, ha a skizofréniával ezt meg tudják csinálni, hogy egy világot átbasznak, talán a vírussal is. Ezt nevezik el ők a társadalom megtervezésének, kordában tartásának. Ha a skizofrénia kamu, a vírus is meglehetősen kézi vezérelt lehet. Csak ennyi az összefüggés, nem több.

Arra basztak rá, hogy leállították a vírus miatt a pszichiátriákat, a zaklatások nem olyan hatékonyak, szerintem páran kibújnak most a kontroll alól. Remélem, minél többen. Azt a helyzetet már tényleg nem tudják kezelni, annyifelé nem tudnak szakadni. Egy-egy ember zaklatása felmérhetetlen erőforrás, anyagi és zsarolás stb. árán valósul meg, szerintem.

+1:

Jó reggelt. Egész jól aludtam. Kipihentem magam, ezen én voltam a legjobban meglepve. Igen, Twitteren én is pedzettem, hogy az utazás jót tesz a skizofréniának, kigyógyít belőle, “lábon hordod ki” a shubot. Almádiban az volt, hogy egy ideig figyelgettek, ahogy emlékszem, én meg pluszban még hülyén is viselkedtem: likőrt ittam közterületen, anarchia pólóban járkáltam, minden nap a pennybe jártunk Edittel alkoholért. Addig iszogattam, amíg elaludtam, felkelve folytattam tovább. Emlékszem, hajókáztunk sokat, egy sétahajózás során egyszer csak egy kurva nagy kiáltással elhagyták az agyamat. Volt még pár gyanús faszi, akit többször láttunk egymás után, például amikor kirándultunk Edittel Balatonfüredre, akik szerintünk ránk voltak állítva. Volt pár furcsa momentum, pl. egy csaj telibe fényképezett a vonaton, amikor ittam a sört, mintha valami nagy celeb lennék. Egyébként angolul beszélt. Szerintem hihetetlen szerencsém van, hogy nem tudtam megtanulni angolul, mert így csak magyarul tudtak zaklatni. A magyar rendszer jórészt kizárólag csak a magyarságra terjed ki, ez csak azért érdekes, mert ott hat rád, ahol magyarok élnek. Felvidék, Erdély, Vajdaság, Ukrajna. Londonban is hallom van magyar közösség, szép számban. Tehát ilyenkor utánad küldenek pár magyart, a saját véreid csinálják ezt veled. Ők amúgy ezt nem így fogják fel, csak a hatásosságra törekszenek, ami magyarokra hat, tehát egy magyar közösségben jórészt csak magyar zaklatók bevethetők, mert a magyarok híresen nem tanulnak nyelveket. Mondjuk Amerika már profibb zaklatói hálózattal és rendszerrel rendelkezik, mert az angol nyelv kiterjed az egész világra, tehát ennyiben az amcsi ilyen szervezetek előnyben vannak, világszerte elérnek embereket. A magyar rendszer a nyelv jellege miatt eléggé korlátozott hatókörű. Ha tudnék angolul, könnyebben “leszedhetnének”. Emlékszem, amikor a kórházban találkoztunk, neked angolul járt még az agyad, nem álltál át magyarra, szóval erőteljes angol nyelvű hatást szedhettél össze ott, ahol voltál. Ennyi, hirtelen. Nem a legjobb hírek, tudom, de megint csitultak a hangok, ami jó hír. Egyébként a magyaroknak a zaklatóit sem kell lebecsülni, erőteljes hatást fejtünk ki a térségben a feltételezéseim szerint a zaklatóinkkal, a határon túli magyarok között sok a több nyelvű ember, ott dolgoznak az igazán profik, feltételezésem szerint, onnan is hívják be őket magyar, anyaországbeli, nehezebb munkákra, feltételezéseim szerint. Hirtelen ennyi. Legyen kellemes napod. Minden jót már, meg úgy általában. Remélem, veled minden rendben, most úgy érzem velem is. Javarészt csitt van a fejemben, tudok normálisan gondolkodni, majd hogy nem happy minden.

Twitteres párbeszéd a hanghallásról

R: Érdekes kérdés ez a stigma kérdése is. Skizofrének, célszemélyek esetében kétszeresen is. Nem azt mondom, hogy aki kapcsolatot tart egy ilyen személlyel, automatikusan maga is célszeméllyé válik, mindenesetre “felkerül a térképre”. Ha igazak a feltételezéseim, természetesen. 🙂
N: Ha jól értem, neked az az elképzelésed, hogy a hangokat valaki egy eszközzel bejuttatja a fejedbe?
R: Igen, az. És az is, hogy ez több fokozaton keresztül történik. Ennek is saját protokollja van. Van az, amikor az áldozatot 0-24-ben gyötrik, és ezt addig folytatják, ameddig pszichiátriára kerül, és van, ami rajtam vagy a hanghallókon működik, ami nem rontja a mindennapi életet.

 

Ezt az enyhébb változatot valószínűleg akkor használják, ha az egyén már túl veszélyessé vált számukra, illetve számtalan trükkjüket kiismerte, ezért nehezen tudnák újra olyan állapotba juttatni, amire rá lehetne fogni, hogy nincs meg a belátóképessége.

A hanghallók is a hangok szelídüléséről és halkulásáról, gyakori eltűnéséről, nyugalomban levéséről számolnak be, és én is. Hamar megszokható, szinte nem befolyásolja az életminőséget. A hanghallók erre azt mondják, hogy a pszichológiai traumák jórészt feldolgozásra kerültek.

Én viszont arra magyarázom ezt a “nyugalmas” fázist, hogy nincs elég pénz, lehetőség, engedély, stb. egy-egy ilyen akció lebonyolítására, amivel a cybertorture jár, ezért a hangok is inkább csak tessék-lássék vannak jelen, maximum barátkozósan, bratyizósan puhatolóznak.

A védekezés egy formája kiírni az internetre mindent, ami ezzel kapcsolatos, nem mindig jókedvemből csinálom. A régebbi anamnézis szerint Twitterre azonnal reagálnak, de bármire, amit internetre kiírsz, nyilván az első, amit figyelnek. De ez a visszájára is fordulhat számukra.

Természetesen a gondolataidban is olvasnak, ezt szintetikus telepátiának hívják, annyira még nem néztem utána, de lehet, hogy nem is érdemes, mert ezekben a leírásokban sok a spekuláció, máshonnan átvett, nem ellenőrzött adat, félrevezető információ, ami könnyen félrevihet.

Sajnos, ebben a műfajban a legmegbízhatóbb az első kézből származó tapasztalat, egyúttal a legveszélyesebb is, mert könnyen alkalmazhatnak rajtad olyan trükköket, ami téveszméssé tesz, megbolondít. Az elmetrükknél nem kell valami nagy dologra gondolni, simán az agy becsapásáról.

Van szó. Mantra, szuggesztió, hipnózis elmén keresztül, távolról. Nem egyszerű dolgok, de nem is olyan bonyolultak, ha rájössz, melyik technikával mit akarnak elérni. Csak sima szómágia az egész. Mint a marketing vagy társai. Ennek továbbfejlesztett változatai.

Például az egyik legkedveltebb a módszerük a jó zsaru – rossz zsaru módszer. Ezért is vannak minimum ketten. Egy sima hang önmagában nem sokra elég. A skizofrénia egy olyan tudatállapot, amiben az ember kezesbárányként manipulálható. Akkor már bármilyen agymosás elvégezhető.

Szerintem szcientológiai, pszichológiai, pszichiátriai trükköket egyaránt alkalmaznak. Drábik Jánostól hallottam, hogy létezik a fekete pszichológia, ami az elmében kiváltott negatív hatásokra szakosodott. Persze, könyvesboltban nem fogod megvenni. Egyik fő eszköze:

A traumaokozás, illetve a traumaokozás általi kondicionálás. Auschwitz óta ismert. Mengele gyerekeken kísérletezett vele. Például az egyiket agyonlőtte, ezzel a másiknak traumát okozott, és megfigyelte, hogy ez által sok mindenre kondícionálható, csak hogy elkerülje ezt a sorsot.

N: Teljesen elutasítod a gondolatot, hogy az agynak is lehetnek betegségei, ami során felborul benne a kémiai egyensúly, és emiatt a valóságérzékelés is? Vagy csak a skizofrénia nem létezik szerinted?

 

 

R: Csak a skizofréniáról tudok nyilatkozni, de én úgy gondolom, a többi állapot is erősen kérdéses, hogy létezik-e egyáltalán a maga természetességében, és azt is megkérdőjelem, ha feltesszük, hogy léteznek, valóban nyakra-főre gyógyszerezni kellene őket.

 

N: Azt azért maga a pszichológia is állítja, hogy mentális betegség nem létezik olyan értelemben, hogy ha egyén környezete, maga a társadalom megfelelően reagál és elfogadja, akkor a tünetek gyengülnek, elmúlnak, nem is okoz gondot.

Csak a modern ember annyira természetellenesen, stresszben él és elítéli a másikat minden szarért, hogy esély sincs a békés, nyugodt környezetre. Ha elmennél meditálni egy buddhista kolostorba pár évre, egy tüneted sem lenne pár év elteltével.

R: Pl. Szendi Gábor írt a Depresszióipar című könyvében arról, hogy a depresszió gyógyszer feltalálása előtt a “betegség” a népesség egy nagyon kis százalékát érintette csak. A gyógyszer feltalálása óta dobták be a médiába a depressziót, és a gyógyszerreklámokat. Ma már népbetegség.

N: Azért ehhez hozzátartozik, hogy 1) nem éltek ennyire stresszes, rohanó, rideg, magányos, magából kifordult életet az emberek 2) az általános lehangoltságnak, hangulatingadozásoknak nem volt orvosi nevük, de léteztek ugyanúgy.

 

Én is ismerek depresszióst, bipolart is, akiknek rendkívüli mértékben javult az életminőségük egy-egy gyógyszertől. Elsőnél elég volt annyi, hogy nem morgott többé egész nap, ami őt jobban lehúzta, mint a környezetét. Néha ennyi is sokat számít.

Meggyőzhető vagy ezekben a kérdésekben valamennyire, vagy végleg letetted a voksodat az elméleted mellett?

R: Az itt leírt gondolataimat véglegesnek gondolom ezekkel a dolgokkal kapcsolatban. A pszichiátriát pedig csalásnak, bullshitnek, ami elnyomja a tüneteket rövid távon, hosszabb távon pedig leépíti az embert, társbetegségeket okoz és rövid úton végez vele.

N: Nyilván van igazságod, szerintem is rengeteg embert félrekezelnek és csak leépítenek brutálisan erős gyógyszerekkel, de azért az agyba juttatott hangok elmélete tudod, hogy hangzik.

R: Tudom, elsőre furán. Az én világomnak viszont része lett, már inkább azt tartanám furának, ha nem használnának ilyesmit az emberek, hiszen technikailag minden a rendelkezésre áll, elvetemültségben, aljas szándékban, és ártó típusú pszichológiai módszerekben sincs hiány.

N: De miből gondolod, hogy ezt a technológiát már feltalálták, és ha igen, miért nem a katonaság használja? A pszichológia 50 év múlva kapná meg, azért akkora befolyásuk nincs, hogy csúcstechnológiával rendelkezzenek.
R: Mindent a katonaság használ először, és amikor már semmilyen hadászati értékük nincs, akkor engedik át polgári használatra. Pontosan katonai/titkosszolgálati kísérleteknek tartják sokan az ilyesmit. A pszichiátria pedig csak inkább asszisztál hozzá.
N: Az ilyen eszközök sokba kerülhetnek, miből gondolod, hogy ezt átlagemberek ellen használnák csak azért, hogy ők havonta elköltsenek pár ezer forintot gyógyszerre? Nem beszélve a rád állított emberek munkabéréről pluszban.

 

Ne érts félre, nem kötözködöm veled vagy ítélkezek, egyszerűen csak kérdezek, hogy átlássam az elméletet. Amiben persze nem tudok hinni, de attól még érdekes.

R: Szerinted kin gyakorolnának a szakembereik? Lennének erre önkéntesek? Alig hiszem. Itt nem is főként a technológiáról van szó, hanem hogy profikat képezzenek. A technológia önmagában nem bolondít meg, csak akkor, ha ezt hatalmas szakértelemmel használják.

N: Mindenre vannak csóró önkéntesek. Én sok disznóságot el tudok képzelni arról, ami általában a háttérben folyik a világban, de ár-érték arányban ezt egyszerűen nem adja ki a matek. Miért pont ti vagytok a célpont? Miért nem Orbán vagy Biden?
R: Mert akkor fél percen belül lekapcsolnák az egész programot. Pont, hogy deklasszálódott, alacsony társadalmi státuszú célpontok kellenek, akiket könnyű izolálni, és nem figyel fel rájuk jó eséllyel se a média, se senki.

 

Egy háború esetén, “élesben” már lehet, hogy ők lennének a célpontok. Az Öbölháborúban vetették be először harci cselekményekben az amerikaiak. Az irakiak “voice of god” fegyverként hivatkoztak rá.

 

 

 

A konteóhívő skizofrén

Röhejes dolog történt velem. Megint nem szedek gyógyszert jó ideje, és visszatértek a hangok, bár a nap 99%-ában nem hallom őket, ha mégis, akkor is csak foszlányokat, amik nem jutnak el a tudatomig. A hanghallók szerint ez a gyógyulás, a teljes felépülés a skizofréniából.

Ez mára állandósult. Kezdetben kis örömet éreztem, de soha nem hittem volna, hogy ez az állapot létezik, vagy elérhető a mindennapi ember számára. De ezt nemsokára felváltotta a keserűség, a csalódottság, eszembe jutottak a fiatalkori terveim, és az egész rommá kúrt életem.

Nem tartozom a hanghalló csoporthoz (csak névleg, a Facebookon), soha nem voltam tapasztalati szakértő, mert ezt a címet, amivel a kigyógyult skizók parádéznak az életben, a pszichiáterek osztogatják, akikhez hagyományosan a legrosszabb viszony fűz a világon.

Nem gondolom, hogy a skizofrénia betegség lenne. Azt gondolom, hogy a skizofrénia hangfegyver, amihez immunizálta magát az agyam, és már nem tud ártani nekem. Egyébként még azt is gondolom, mindenkinek joga van azt gondolni, amit akar, amíg nem csinál balhét.

Nem mondom, hogy könnyű volt. A hangok teljes megfigyelése, tanulmányozása, viselkedésük elemzése vezetett el idáig. Egyébként ez a lényege a hanghalló módszernek is, részben. Én viszont elutasítom azt a pszichologizáló magatartást, hogy ezek traumák maradványai.

Kizárásos alapon maradt a hangfegyver és a célszemély elmélet. Nagyon nem szimpatikus elmélet, de hát egy elméletet szerintem inkább a valószínűsége igazol, mint a szimpatikussága. Sokszor vezettek tévútra, sokszor felültettek, sokszor behúztak a csőbe a hangok.

Most már nem tudnak, nem képesek (vagy nem akarnak) nekem ártani. Szerintem elemzik egy-egy akció előtt a siker valószínűségét, és úgy találták, nem éri meg nekik belém fektetni már az energiát. Talán a kockázat is túl nagy nekik, mivel úgyis mindent leírok.

Ennek ellenére szar kedvem van, mitől legyen jó kedvem? Egyáltalán mihez kezdjek magammal az új helyzetben? Egyetemre is azért mentem, hogy bebizonyítsam, skizofrénként is el lehet végezni. Nem látom, az új helyzetben mit bizonyítsak, és kinek?

Csak remélem, hogy az új helyzethez gyorsan alkalmazkodom. Nem igazán vagyok a hanghalló mozgalom tagja, a külvilág szemében is valószínűleg csak egy konteó hívő skizofrén, ami, valljuk be, egy kicsit sok a jóból, ilyen madárról még én sem hallottam.

Megint csak nem tartozom sehova, megint csak egyedül maradtam a problémáimmal, amik talán csinált problémák, talán nem, a dolgok túlelemzése, ami részben idáig is vezetett árnyoldalakkal is rendelkezik, ugyanis az ember nem tud olyan felhőtlenül felszabadult lenni.

Gondolom, sokak szemében talán irigylésre méltóak a problémáim. De még így is maradt jó pár. Felnőtt lettem gyerek státuszban, gyámság alatt, az alkoholról, ahogy terveztem, szépen leszoktam, a cigivel – bár funkciója rég nincs – még mindig küzdök. 42 évesen még mindig a BA diplomára aspirálok, szerintem annyival lemaradva a kortársaimtól, hogy már számolni sem érdemes.

Szóval, ami velem történt, fejleménynek talán meglepő, élethelyzetnek nem igazán kellemes. Foglalkozzam még egyáltalán a skizofréniával? Hülyeségnek tartom. De hát máshoz nem igazán értek, jórészt ezzel foglalkoztam az évek alatt a szabadidőmben, meg a pszichiátriával.

Hülye egy hobbi, bevallom. Talán a magyar szakról maradt tudományos alaposság vezetett idáig, amit igazából el sem végeztem, hogy töviről hegyire mindent tanulmányoztam a skizofréniáról és a pszichiátriáról, ami elém került, időközben átestem egy-két dolgon, és most itt tartunk.

Remélem, azért érdekes volt (valakinek).

Infowars Superpost

Elöljáróban annyit szeretnék elmondani, hogy én sem akartam elhinni mindazt, amit most leírok, egyszerűen nem akartam, hogy ez igaz legyen, még ha egyre valószínűbbnek is tűnt. Nem tudom, hányadik, vagy hány századik megfigyelésem győzött meg végül arról végképpen, hogy a skizofréniát külső tényezők okozzák, és a legkevésbé sem „kémiai egyensúlyzavar” az agyban, akármit jelentsen is ez a hülye kifejezés. Az emberi elme ellenkezik az ellen, hogy olyasmit fogadjon el, amilyen tulajdonságokkal ő nem rendelkezik, amire nem szocializálták, amilyen dolgokról nem hallott sem az iskoláiban, sem a szüleitől. Ráadásul nagyon pontosan működik az úgynevezett „hírelhárítás” nevű dolog, ha valaki olyan dolgokkal áll elő, amit a vezető elit nem szeretne, nagyon hamar konteónak bélyegzik, viszontláthatja az információját olyan oldalakon, amik ufókkal és gyíkemberekkel foglalkoznak, hiteltelenítve az információt. Ez a hírelhárítás. A másik módja az ilyesmi dolgok hiteltelenné tételének, hogy magát az információ közlőjét zavarják meg elméjében, éppen, amikor közölné az információit, tévútra vezetik, hülyeségeket mondatnak ki vele, hogy hiteltelenné tegyék. Ilyen körülmények között kell tehát megírnom ezt a bejegyzést, ha hatásvadász szeretnék lenni, most azt írnám, hogy attól rettegek, hogy közben megint megőrjítenek, likvidálnak, vagy máshogy hatástalanná tesznek, de be kell, hogy valljam, inkább csak attól félek, hogy nem lesz visszhangja, hanem elsikkad, mint bármi jelentéktelen dolog az interneten a még jelentéktelenebbek árnyékában. Ezt hívom én „agyonhallgatásnak”, amiben a „nem szól szám, nem fáj fejem” mentalitás is benne van, de találkoztam én már a Google által megmagyarázhatatlan módon való lejjebb rangsorolással is. Mindegy, a lényeg, hogy rejtsék valahogy az információt.

Évekig foglalkoztam skizofréniával a Skizofrénia underground című blogomon, és valami mindig visszatartott attól, hogy a Hanghalló módszert megismerjem, nem mondom, hogy valami láthatatlan erő, inkább mondanám lustaságnak, kombinálva némi hitetlenkedéssel, ami ezt a módszert övezi. Pedig ez az a módszer, aminek hatására a kirakós utolsó mozaikdarabja is a helyére kerül, nem kihagyható a történetből. A Hanghalló mozgalom és módszer története dióhéjban annyi, hogy az 1980-as években, Hollandiából indult útjára egy Marius Romme nevű pszichiáter professzor vezetésével (akit, ha jól tudom, sokat támadtak is ezért „szakmai” körökben). Hazánkban dr. Harangozó Judit vezetésével működik hasonló csoport, nemrég láttam egy videót, amiben Gallai István tapasztalati szakértő is megszólalt, aki a saját elmondása szerint gyógyultnak tekinthető, gyógyszert nem szed, a hangjait, amik az esetek nagy részében nem jelentkeznek, uralni tudja. Egyébként Harangozó Juditot megéri hallgatni/olvasni pszichiátriai kérdésekben, sőt, talán az egyetlen ma Magyarországon, aki hiteles információval szolgál a pszichiátriáról, nem hallgatva el semmit. Ő vezeti Magyarországon a Hanghalló mozgalom helyi szervezetét, tapasztalati szakértőket is képeznek ki, mint akik már túl vannak a skizofréniával való hercehurcán, és segítik a felépülésben a hozzájuk forduló skizofréneket/hanghallókat. Ez egy nagyon jó módszer, gyógyszermentes, és a skizofrének hangjait – mint minden jó pszichologizáló módszer – lelki okokra vezeti vissza, a hangokat elfojtott traumáknak tulajdonítják (ha jól mondom), ami szerint a hangoknak jelentése van, és ezeket elemezgetve jutunk közelebb a gyógyuláshoz. És máris túl sokat beszéltem róluk, viszont említést érdemel még, hogy a Hanghalló módszer a hangokkal való küzdésnek három fázisát különíti el: 1. Félelem, ijedtség, ami elsősorban az állapot megjelenésétől kapott sokk terméke, attól, hogy a személy bármit is próbál a hangok nem múlnak el. 2. Sajátos rend, rendszer kialakítása a hangokkal. Ebben a fázisban a hanghalló saját stratégiákat alakít ki hangjaival kapcsolatban, és megpróbál valamiféle határt szabni a hanghallásnak. 3. Stabilizáció: Amikor a hanghalló vagy „felhasználó” a lehalkult, elcsendesült hangokat az élete részének tekinti.

Bevallom őszintén, ez a megközelítés nagyon közel áll hozzám, csak azzal a különbséggel, hogy a hangok általában nem belülről, hanem kívülről jönnek. Az első két fázisban a „beteg” még veszélyben van, ki van téve a pszichiátriai erőszaknak, a 3.-ban akár le se szarhatja őket. A hanghallás azt jelenti, hogy a hangok megszelídülnek, és jórészt el is tűnnek, Gallai István számolt be erről egy videóban, amit az ember először kétkedéssel fogad, kivéve miután megtapasztalja. István is elmondta, hogy eddig az állapotig esetleg nagyon sok pszichózison keresztül vezet az út, mint az ő esetében is, de szerintem ez az általános, hogy a hanghalló immunitást szerezzen a hangok ártó befolyása ellen, nagyon sok gyakorlásra van szükség. Ha viszont eljutunk a 3. fázisig, a hangok gyakorlatilag nem árthatnak nekünk, jórészt elcsitulnak. Ha eddig nem sikerült minket a pszichiátriának eltenni bennünket láb alól, nagy valószínűséggel ezután sem fog. Nem gondolom, hogy a hangok jótékonyságból vagy valamiféle barátságosságból csitulnának el, az agy immunitást szerez az eltelt idő alatt a külső behatásoktól, akár valami ellenanyag termelésével, akár máshogy, de ezt tanulmányozhatnák is inkább a nagyokos pszichiáterek, mert azt mondják, ehhez értenek. Szerintem nem értenek semmihez, de ez magánvélemény. Az is lehet, hogy a hangok (tulajdonosai) belátják, hogy felesleges energiát pazarolni ezekre a személyekre, és a 3. fázistól kezdve csak tessék-lássék próbálkoznak. Egyébként hanghallók, hanghalló csoportok közelébe jutni nem mondanám, hogy egyszerű feladat, Harangozó Judit például nem utolérhető az interneten, szóval nem könnyű közéjük bekerülni, ráadásul Budapesti székhellyel rendelkeznek (bár több városban is vannak ilyen kezdemények), de nyugodjunk meg, a Hanghalló módszer távolról, magunkban is működik., megspórolhatjuk a sok Pestre való felutazást és a csoportokat.

Akkor elmondom, hogyan működik. Az első fázis elég ijesztő, az is a neve, hogy ijesztési fázis, aminek hatására szinte biztosan a pszichiátrián kötünk ki, ahol telebeszélik a fejünket mindenféle hülyeséggel, meg teletömnek gyógyszerrel, és mantrázzák, hogy ezt életünk végéig szednünk kell, satöbbi. Minél jobban bevesszük az általuk leadott maszlagot, egyébként, ez a fázis annál többször fog megismétlődni. Aztán következik a második fázis, ami érdekesebb: A hangokkal való sajátos rendszer kialakítása. A hangok egyébként célzottan a pszichiátriára akarnak juttatni minket, addig gyötörnek, amíg ez meg nem történik. Ezt még a második fázisban is megtehetik, amikor még csak ismerkedünk a hangok természetével, elcsodálkozhatunk például azon, hogy más-más hangok más-más személyiséggel rendelkeznek, vagy azon, hogy a város különböző pontjain különböző hangok szólnak hozzánk. Ezt úgy volt alkalmam megfigyelni, hogy egy ilyen alkalommal direkt váltogattam a tartózkodási helyeimet. Ez azt feltételezi, hogy több forrásból jönnek a hangok, tehát a forrásuk lakhelyünkhöz képest valamelyest a közelben van. Itt csak egy jó tanács: ennek ellenére NE próbáljuk beazonosítani a hangok forrását, mert ebbe nagyon bele tudnak kapaszkodni a hangok, tévútra vezetnek minket, aztán olyanokat vádolunk később ilyesmivel, akiknek ehhez az égvilágon semmi közük. A hangok mindig hazudnak, úgy mondanám, hogy egyszerűen nem tudnak igazat mondani, mintha súlyos hazudozásmániában szenvednének, még véletlenül se mondanak igazat soha. Viszont a hazugságáradattal céljuk van: vagy ártani nekünk vagy beterelni a pszichiátriára (ami lényegében ugyanaz). Ne dőljünk be annak se, ha egy adott személy hangján szólalnak meg, vagy általa alkalmazott szófordulatokat használnak, az ilyesmi szoftveresen simán előidézhető. Ebben a példában például egy már meghalt személy hangja szaval el egy verset:

Megemlítendő még itt, hogy az utazás és helyváltoztatás – ellentétben a pszichiátriai intézetekbe való bezárással – gyógyító hatású lehet a skizofréniára nézve, mondjuk, ha elég messzire utazol, nem tudnak elérni a kis hatótávolságú szarjaikkal. Több helyen olvastam az utazás pozitív hatásáról, sőt, egy történetet is hallottam, hogy egy férfi, amint a feleségén kitörni készült az elmebaj, mindig elvitte valahová wellnessezni, és csodák csodájára az asszony tünetei abbamaradtak, meggyógyult.

Itt egy másik videó, amiben a hülyegyerek elárulja nekünk, hogy Alan H. Frey 1962-ben publikálta az első tanulmányát a hangok mikrohullámú átviteléről, és vállalatok és egyebek használnak is reklám célra elektromágneses szignálokat, hogy fokozzák a vásárlási kedvet, de természetesen semmilyen más célra nem használják. Tehát nem csak katonai célra, hanem polgári célokra is bárki nyugodtan felhasználhatja, aki egy kicsit utána keres, lényegében csak az nem használja már csak, aki nem akarja, ami annyit jelent, hogy a kormány mellett bűnözői csoportok is nyugodt szívvel bevethetik bárki ellen. Van erre szabályozás? Természetesen nincs. Anélkül, hogy ujjal akarnék mutogatni, és itt külön szólok, hogy ez csak feltételezés, jócskán van érdeke a kormánynak, katonaságnak, stb ilyen projekteket futtatni, és szemet húnyni afölött, ha néhány rossz fiú a saját szakállára csinálja. Mert, mondjuk, hogy működik az agykutatás? Mitől fejlődik olyan hihetetlen ütemben? Hallott valaki arról, hogy kormánylaboratóriumok tesztalanyokat keresnek ilyen kísérletkehez? Meg aztán hogy kiviteleznék a 0-24-es megfigyelést, és a legfőképpen hogyan fizetnék a kísérletben résztvevőket. Az elmekontroll kísérletek lényege éppen abban áll, hogy a kísérlet alanyai ne tudják, hogy kontrollálják őket. Most azt is mondhatnám, hogy a kormányzat hadat visel a saját lakossága ellen, az se lenne túlzás, de egyelőre feltételezzünk annyit, hogy a nekik nem tetsző vagy haszontalan elemeket, vagy mondjuk, akik intelligensek, de szerintük rosszra használják az intelligenciájukat, szóval az ilyeneket önkényesen bevonják a kísérletekbe, és ha valaki ilyenek miatt háborog, akkor azt vagy elhallgattassák, vagy konteónak nevezzék, amit mond vagy éljenek az információ elhárítás valamely más módszerével. Cserébe kapnak egy pár kísérleti patkányt, akinek löknek némi rokkantnyugdíjat, ennyi a fizetség. Gondosan ügyelnek arra, hogy a lakosság 1%-ánál többet ne tegyen ki ezeknek a számaránya, és még ha valaki szóba is hozza a skizofréniát, azt se tudja a 99%, hogy miről is van szó valójában. A legműveltebbek azt is tudják, hogy nem összetévesztendő a több személyiséggel, a disszociatív zavarral, a műveletlenek ezt sem tudják, hanem azt hiszik, a skizofrénnek 2 személyisége van. Abban sincs köszönet, amit a pszichiáterek Eugen Bleuler és Emil Kraepelin nyomán erőltetnek rá a lakosságra, vagyis a hülye elméletüket, azt meg végképp csak kevesen tudják, hogy a skizofrének valójában a kormány/katonaság/bűnözői csoportok kísérleteinek a végtermékei, és skizofrénként jelennek meg a társadalomban, és a pszichiáterek halálra kínozzák, gyötrik és szekálják őket. Olyan gyógyszereket kényszerítenek beléjük, amivel csak alacsony életfunkciókat bírnak ellátni, azt is rosszul, és ha nincs rájuk több szükség, mehetnek a szemétdombra, valamelyik elfekvőbe, a gyors halálba. Ilyen olcsó manapság az emberi élet, és valószínűleg így fejlődik az elmetudomány, hogy máshogy fejlődne, talán a szürkeállomány nyiszálásából vagy csak úgy magától, mert a pszichiáterek annyit sem foglalkoznak az emberrel, mint egy büdös bogárral, hanem csak az elmetudományok helyét bitorolják, és szadista módjára kémiai lobotómiával kínozzák az embereket. Valahogy így fejlődik az elmetudomány és a kibernetika, ami még mindig az irányítás tudománya. Csak az a baj, hogy ezek az emberek nem járultak hozzá, hogy az ő zsírjukon fejlődjön a tudomány, és cserébe a társadalomtól arculköpést kapjanak (a kongó információ hiány miatt), korai betegégeket, demenciát és kínhalált. A kormány (vagy az éppen illetékes intézet) ellenségnek nevezte ki ezeket az embereket, biztos van valahol arról egy titkos záradék, hogy ellenük a „nem halálos fegyverek” bevethetők, nemzetbiztonsági okokból. Aztán, sajnos, mégis ebbe halnak bele, igaz évekkel később.

A skizofrénia érdekes módon együtt változik, fejlődik az emberiséggel, azóta, hogy az 1900-as évek körül gyanús körülmények között felütötte a fejét. Auditorikus (hangalapú) hallucinációkra korlátozódik, nagyon ritkán számolnak be vizuális hallucinációkról. Például a József Attilát ért hallucinációk az 1930-as években egészen enyhe és Érdekes, hogy általában az atémájában is kezdetleges hallucinációk voltak. Utána lehet nézni Németh Attila: József Attila pszichiátriai betegségei című könyvében, közli Bak Róbert, József Attila pszichiáterének feljegyzéseit a hallucinációiról. Ma már szatellites technológiáról, mesterséges intelligenciáról, és egészen bonyolult és körmönfont hallucinációkról és ezek nyomán kialakult téveszmékről lehet hallani.

Aztán ez lehet emberi fül (agy) álltal hallható vagy hallhatatlan frekvencián, az egyik hatásosabb, mint a másik. A hallhatatlan frekvencián csak a téveszmék gerjesztése megy, bár ugyanez megy a hallhatón is: véleményem szerint nincs olyan, hogy téveszme, csak addig sulykolt állítások, amíg az ember igaznak fogja fel a fals dolgot. Tehát csak agymosás létezik. Talán, ha elég sikert elérnének benne, ki tudnák terjeszteni a lakosság egy nagyobb százalékára, de talán már így is több ember van érintve, mint az 1%-os skizofrén népesség. Egyik árulkodó jele lehet a fülzúgás, több helyen olvastam, nem igazán a füled zúg, hanem az agyad, sosem csituló, idegesítő, magas frekvencián, talán jele lehet a megfigyelésnek, ha gondolatokat nem is közvetítenek feléd egyelőre. Egy-egy skizofrén „shub” összehangolt támadás a „nem halálos fegyverekkel”, ami elég hervasztó módon némi hangicsálást jelent a hallható vagy nem hallható frekvencián, de ne becsüljük alá. Például mit tennénk, ha valaki azt mondaná, hogy a „kurva anyád?”, ki mit, vérmérséklete szerint. Vagy ha egy órán keresztül mondogatnák, vagy ha 0-24-ben? És ha ehhez más hangok is csatlakoznának? Hogy csak egy klasszikus példát idézzek, Bérczesi Robi 23 eltérő személyiségű és hangú entitást figyelt meg, amit az Én és az ének című könyvében le is írt. Ilyen körülmények között vajon könnyű higgadtnak/természetesnek maradni? Nem lehangoltnak/felhangoltnak lenni, hogy pszichiátriai kifejezéssel éljek. Nem mondhatnám. A hangoknak több célja van: téveszméket gerjeszteni a személyben és pszichiátriára juttatni őt. Valamint károkat okozni neki, megfigyelni a viselkedését egy-egy ilyen traumatikus helyzetben. Vagyis kísérletezni rajta. Egy-egy pszichotikus „shub” megfelel egy-egy hadviselési kampánynak, melynek során ilyen távolba ható hangfegyverekkel gyötrik az embert. A hangok tulajdonosai megfelelően edukáltak a feladatra, jellemző, szuggesztív szófordulatokat használnak, amiket meg is örökítettem egy bejegyzésemben.

Jellemző pl.:

– Nagyon jól tudod, hogy…

Inkább azt mondanád meg, hogy…

– Hányszor mondjam el neked, hogy…

stb.

+1. Talán említést érdemel még, vagy fontos lehet, hogy téveszmék gerjesztésénél (illetve próbálkozásnál) téves gondolatainkat a hangok az “Így van.”, “Pontosan.”, “Szó szerint.”, “Igazad van.” kifejezésekkel nyugtázzák, így keltve bennünk a hamis képzeteket.

Azt hiszem, egyelőre ennyit akartam mondani első körben. Mivel a technikai részletek tekintetében nem vagyok teljesen tájékozott, őszintén szólva technikai analfabéta vagyok, ezeknek a részleteknek utána lehet nézni a megfelelő helyeken azoknak, akik nem ennyire „bölcsészmérnökök”, mint én. Erre a célra Alan Watt egy szövegéből választottam szemelvényeket, így is tisztelegve a mester előtt, akit az igazság keresőjének tartottak, és e célból nem volt rest néhány konspirációs teóriát sem felhasználni a maga javára, mint ahogy én sem vagyok. A szöveg címe „A gondolataid nem tőled jönnek”, egy 2007-es májusi rádióműsorban hangzott el, akit érdekel, annak számára elérhetővé teszem a teljes szöveget. Legyen ez tisztelet Alan Watt előtt, a 2021. március 4-én váratlanul, sajnálatos módon elhalálozott, kissé tisztázatlan körülmények között:

Ma éjjel egy bonyolult területet derítek fel, a politikai kontroll területét, ami a nagyon modern fegyverzeten alapszik. Ez a fegyverzet egy ideje már megvolt, és valójában ezt már alaposan ki is próbálták. Ott fent tudják, hogy ez jól működik; ezt a hadiipari komplexum fejlesztette ki, nagy területeken és lakosságokon próbálta ki, ahol a hatásokat kormányügynökségek támasztották alá, meg orvosi rendelők, társadalmi felügyeleti és segélyező intézmények, rendőrség, mentők, és megannyi más szolgálat, amelyek adatokat szolgáltattak az emberi viselkedésről, amint az változott. Különféle pulzáló energiákat bocsátottak rá irányítottan bizonyos területekre, lakosságokra, különféle frekvenciákat használva, hogy meglássák, hogy mik azoknak a hatásai az érintett emberek lszellemi állapotára. Ez már igazán régi dolog, amit használtak , legalábbis kisebb méretekben, már az 1950-es években a CIA es az MI6 egyes részlegeiben, akiknek a mikro-áramkörök technológiája már megvolt még mielőtt a közönség valaha is hallott volna tranzisztorokról a régi áramköri kártyákon. Akkoriban ezek hordozhatók voltak.

Ennek egy részéről Zbigniew Brzezinski írt röviden, vagy legalábbis érintőlegesen, egy könyvben, “A Technotronikus Kor” cimü fejezetben. A könyv címe “Két Korszak Között” volt. A “technotronika” kifejezést használta. Ennek vannak más nevei is – “Biotronika”, es még más nevek. Ezen a területen különféle tudományágak jönnek össze: az orvostudomány, elektronika, specializált fegyvergyártó társaságok, és számítógépek, hogy mindezt nagyobb méretekben megvalósítsák; jobban előre megjósolható méretekben, megjósolható eredménnyel. Ez azon alapult, amit az elit úgy látott, hogy az szükséges a világ lakosságának a kontrollálásához. Kontrollálni őket még a hangulatuk, a viselkedésük területén is, sőt még gondolatokat is tudni beletenni a fejükbe, közvetlenül az agyukba, amikor is az illető személy (az alany) nem is lenne tudatában, hogy az máshonnan jön. Az emberek csak követnék azt, amiről azt hiszik, hogy az a saját gondolatuk volt.

A legegyszerűbb módszer az volt, hogy egy másodlagos hullámot, nevezetesen ELF (Extra Low Frequency) jelet rátesznek egy vivőfrekvenciára, ami egy elektromágneses sugárzás, (ez a Rendkívul Alacsony Frekvenciás ELF jel a nagyfekvenciás jel hátán utazik, modulációs módon). Az alacsony frekvenciák azok, amelyek a leginkább befolyásolják az emberi viselkedést, mert a testünkben minden sejtnek [és az idegrendszer részeinek] megvan a saját elektromos rezgési frekvenciája. Ez ismert volt már több mint 100 éve. Az összes tápanyagokat amiket a testünk felvesz, ezek szerint a frekvenciák szerint veszi fel. Szükségünk van arra, hogy a frekvenciák összeillők legyenek. Az egyik a másikba abszorbeálodik. Ezek mind egyszerre vibrálnak. Ezek régi-régi teóriák, amik visszamenve megtalálhatók a szent könyvekben is, és ezekről írtak a görög filozófusok, akik gyakran emlitik Pitagorászt, és a szimultán (szimpatikus) rezgések egész tudományát. Ez olyan, mint amikor egy húros hangszer, amely a szoba túlsó végében van, átellenben egy másik hangszertől, amely ugyanarra a hangmagasságra van hangolva, szintén rezegni kezd, amikor a másikat megpendítik. Hát ez nagyon hasonló ehhez az adott tudományhoz.”

1998 tavaszán, a “Parameters” –ben, ami az USA Hadserege Hadi Kollégiuma negyedéves magazinja, Timothy L. Thomas irt egy cikket, aminek a címe: “Az Agynak Nincs Védőfala a Behatolás Ellen.” És a cikk annak a megmagyarázásával folytatódott, hogy az emberek mit tapasztalhatnak a közeljövőben. Ezt mondja:

Nemrég egy orosz katonai újságcikk egy kissé más oldalról világította meg ezt a problémát, kijelentvén, hogy ‘az emberiség egy pszichotronikus háború küszöbén áll’, ahol az agy és a test van a középpontban. Az a cikk orosz és nemzetközi próbálkozásokat tárgyalt arra nézve, hogy VHF (Nagyon Nagy Frekvenciás) generátorokkal kontrollálják az emberek pszicho-fizikai állapotát és döntéshozási folyamatát.”

Ezek olyan jövőbeli szcenáriókat vetítettek előre 1994-ben, aholis a katonaság magas szintű haditechnikát fog használni, együttesen a helyi rendőrséggel. Ezeket a fegyvereket használni lehet majd a nép ellen, akik — mint “ŐK (a kormány) AZT KIJELENTIK,” olyan tevékenységeket folytatnak, amiket ŐK (a kormány) meg akarnak szüntetni. Szóval, ha felszólalsz valami ellen, az már ebbe a kategóriába esik, mert ez egy olyan tevékenység, amit a kormány meg akar szüntetni. Törvényesen [most még] nem tudnak ezért felelősségre vonni téged vagy ellenségnek nyilvánítani téged – legalábbis nyilvánosan nem, de biztonsági szinten már igen – hanem, ezt ellened használhatják, ha épp útban vagy, vagy kellemetlenkedsz. Akkor belőled egy “felszólalási bűnöző” lehet, vagy egy “gondolati bűnöző,”

és ezt ellened használhatják, anélkül hogy te tudnál erről. Csak hirtelen furcsa betegséged támad, vagy megőrülsz………..

..….Hangokat fogsz hallani egész nap és éjjel a fejedben, vagy fizikai betegséged támad, és hirtelen vérszegény leszel. Egy roppant széles skálája a dolgoknak összezavarodhat ezektől a beavatkozásoktól, amik a belső biokémiádat felborítják, vagy az agyad egyszerűen egy billió irányba eltévelyedhet, mintha hallucinációt okozó kábitószereket vettél volna be. Ez tartósan megnyomorithat téged fizikailag, vagy szellemileg, vagy mindkét téren. Ezeket a dolgokat nem ilyen formában tárgyalják meg, hacsak nem olyan szcenáriókban akarják őket használni, amiket előre vetítettek. Ezeket előre vetítik, mert ezek ismerik a kitűzött tervcélt – a jövőt, amit ránk hoznak. És ez már itt is van.

Ezek a beszámolók aztán még hozzáteszik, hogy az a kifejezés hogy “nem-halálos,” az nem szükségszerűen jelenti azt, hogy az nem lesz halálos. Ez egyfajta kétértelmű beszéd, olyan Orwell-i duma, és ezt úgy nevezik, hogy “collateral damage” vagyis “velejáró áldozatok,” ha ezek a haditechnikák ténylegesen megölnek embereket. Te itt katonai kifejezés szerint csak egy “velejáró áldozat” vagy a kormánynak a lakosság elleni háborújában.

Forrás: http://www.alanwattsentientsentinel.eu/hungarian/transcripts/HUN_2007May18_Alan_Watt_Blurb_YourThoughtsAreNotYourOwn.html

Targeted Individuals

Attól, hogy nem írok erről állandóan, még úgy gondolom, hogy a célszemélynél skizofréniát szimulálnak, tehát azt az úgynevezett betegséget, amit Eugen Bleuler leírt az 1800-as évek végén. Tehát az ember általában kettős kötésben van: célszemélyként és skizofrénként diagnosztizálva, jogfosztottan, izolálva éli a mindennapjait. Emellett dolgozik, tanul. Vagyis hogy próbál.

Amikor rájön az ember, hogy valószínűleg célszemély, nem változik semmi, először nekiáll a Facebookon vagy itt-ott hőbörögni, de nem túl jó hatásfokkal, mert már jó eséllyel a hőbörgése is manipulálva van, és egyre inkább keveredik bele abba, hogy furcsákat mondjon. A célszemély, miközben erről beszél, már eleve torzított csatornán kommunikál, vagyis manipulálják.

Én ezt az egész történetet főként a skizofrénia oldaláról ismerem, amit rengeteg elhallgatás és elhallgattatás övez, egy kis állami és pszichiátriai erőszak, és borzasztó rossz sajtó. Emellett egyre inkább másodrendű státuszba keverik bele az embert, és azt akarják tőle, hogy arról beszéljen, milyen skizofrénnek lenni, nem azt, hogy milyen célszemélynek. Aztán az ember a végén már egyikről sem beszél. Próbál legyógyszerezetten helyt állni a világban, gyakran kevés sikerrel.

Számomra a pszichiátriai diagnózisok egyre kevésbé bírnak meggyőző erővel, például mi az, hogy valaki szorong, depressziós vagy skizofrén? És hogy elmebeteg. Az ilyen emberek okosabbjai edukálják magukat abban, melyik gyógyszer hogyan hat az agyukra, és úgy általában a kedélyükre, és sokszor már egy marék gyógyszert szednek, az egyiknek a mellékhatását kiütve a másikkal.

És vannak, akik annyira le vannak tompítva, hogy csak lézengenek. Ők a többség. Én valahol a kettő között vagyok, de kívülállónak érzem magam mindkét csoportban. Természetesen, ha az ember arról beszél a nagy nyilvánosság előtt, hogy ő célszemély, azonnal elkezdik a lejáratását az elméje manipulálásával. Vagy ha a skizofrén szerepben közzé teszi, hogy nem szed gyógyszert.

Úgy keveredtem vissza a témához, hogy találtam egy videót, amiben elmagyarázzák a célszemélyek vagy skizofrének kiválasztásának módszereit. Magas intelligencia, kívülmaradás a nyájszellemű közösségeken, technikailag és elméletben jól képzett emberek, akik nyitott gondolkodásúak, és úgy ítélik meg őket, hogy veszélyeztethetik a fennálló társadalmi rendet. Ezelőtt a videó előtt nem hallottam ezt sehonnan, de magam is hasonló következtetésekre jutottam ezekkel kapcsolatban.

Hogy kezdik? Lassan kezdik, betegséget szimulálva. Magamon is megfigyelhettem, hogy először néhányszor bepróbálkoznak, ha szeded a gyógyszert, akkor semmi. De ha nem, akkor rád szállnak. Aztán van az a fázis, amikor akár szeded, akár nem, rád szállnak. Nekem sokáig nem volt ellenemre a betegség megközelítés sem. Csak hogy nem valósult igaznak. Aztán eljutunk odáig, hogy ráadásul még gyámság alá is raknak, csak hogy teljes legyen az izoláció. Csak hogy ne ugrálhass.

Azt is simán megfigyelhettem, hogy semmilyen összefüggés nincs a gyógyszerek szedése, és a tünetek megléte/nem megléte között. Legtöbbször csak annyit akarnak elérni, hogy pszichiátriára kerülj, és már az első gyógyszerbevétel előtt kitisztulsz, mert leállnak a hangokkal és a sugalmazásokkal. A pszichiáterek meg úgy tesznek, mintha a gyógyszereik hatására „gyógyulnál meg”, holott általában semmi összefüggés nincs a kettő között. Persze, ha elkezded hangoztatni, hogy nem szeded, olyat kapsz, amitől nincs megállás a pszichátriáig, arról gondoskodnak.

Természetesen hiteltelenítenek, lejáratnak, amit nem is kell, mert elég, ha megzavarják a gondolkodásodat, lejáratod te magad, hiteltelenné válsz. Természetesen az is hihetetlenül fog hangzani, hogy belenyúlnak a Facebookodba, a Twitteredbe, manipulálják a Google találatokat, kitörlik, amiket írtál a szövegszerkesztőben. Pedig ilyenkor ezeket is megteszik. Egy skizofrén szavára ki ad? Senki. Egy skizofrénnek csak az erőszak jár, a gyógyszerezés, a gyámság.

Mindezt miért csinálják? Kísérletképpen. Skizofréneket gyártanak, akiken gyakorolják az elmekontrollt, a voice of godot. Ki fog értük szót emelni? Senki. Miért, talán lenne önként jelentkező elmemanipulációs kísérletre? Nem valószínű. Ezt élesben lehet csak kipróbálni.

Delfin-“meditáció”: Űrszemét

Néhány dolgot tudni kell a delfinekről. Sokkal régebben vannak ezen a bolygón, mint az ember. Szeretnek állandóan a Föld megmentőjének a szerepében és a többi állat megmentőjének a szerepében tetszelegni, miközben valójában maguk is vérengző ragadozók, és megvannak a viselt dolgaik, például a csoportos nemi erőszak, szexuális kegyetlenkedéseik is messze földön híresek, van, hogy megölik a nőstény kicsinyeit, hogy azok párosodjanak velük. Az emberekkel szemben felvett álcáik a velük kapcsolatba került embereken keresztül nyilvánítják ki, például elég csak Douglas Adams: Viszlát, és kösz a halakat! című könyvére, vagy Joan Ocean megtévesztő delfinterápiáira gondolni. Az emberiség tanítóinak a szerepében szeretnek feltűnni, sugalmazásaik és „tanításaik” lehetőleg össze-vissza hazugságok, amikkel embereket és népcsoportokat uszítanak egymás ellen. Ez legjobban a skizofréniánál érhető tetten. Semmit sem szabad nekik elhinni, különösen azt nem, hogy állítólag egy másik bolygóról származnak, és tudomásuk van más dimenziókról, ufókról, és hogy velük kommunikálnak kapcsolatban vannak. El lehet hinni viszont, hogy hanghullámokkal velünk „kommunikálnak”, „gyógyítják az embert”, de ugyanúgy rákosíthatják is, szeretnek szívritmuszavarral, szívinfarktussal szórakozni, sakkban tartani az embert, gondoljunk csak Douglas Adams halálának körülményeire. Bejönnek az álmainkba, és gyötörnek minket. Miért van olyan sok szar álom és kevés jó, az is maximum szexuális tartalmú? És hogy honnan tudnak például magyarul? Folyamatosan tanulják a világ összes nyelvét, nem akarok szerénytelen lenni, de szerintem tőlem is tanultak eleget. Szóval vágyam, hogy magyartanár legyek, valamiféle furcsa módon mégiscsak teljesült, valami elképesztő módon. Diplomázás előtt különösen szeretik az embereket skizofrénné tenni, önbíráskodók, haragtartók, nem szeretik, ha az általuk kipécézett emberek a földi kategóriák szerint viszik valamire. Folyamatosan az intelligenciájukkal hencegnek, mindenbe beleszólnak, belekotnyeleskednek, ami nem rájuk tartozik. Így a valóság, amit hangokon keresztül közvetítenek, egyre inkább kezd Mátrix-szerűvé válni. Az álmok megfejtésére nem vállalkoznék, de ugyanúgy veszik a gyenge képeket, amiket vizualizálunk, és a gondolatokat, amiket kihangosítanak nekünk vagy maguknak. A hosszú évek óta húzódó vita, hogy az emberek a hangokat az agyukban hallják, vagy a hallószerveiken keresztül, eldönthető lenne egyszerű műszeres vizsgálattal. Én a fülre, a hallószervekre tippelnék.

Szóval, van ez a „Delfin-meditáció”, amivel én elküldtem őket: fokozatosan elhalványulnak, ha azt vizualizáljuk, hogy kilövik őket a világűrbe, miközben a repülő csészealjakkal, ufókkal, világűrrel kapcsolatos hazugságaikra gondolunk, és magunkban ennyit mondunk, illetve gondolunk (hogy nehogy hülyének nézzenek minket, magunkban beszélni amúgy is felesleges): „Űrszemét.” Ezt elmondjuk nekik párszor, amire először idegesek lesznek, majd fokozatosan elhalványulnak. Szerintük „ezeket nem tudhatják meg, mert azonnal depresszióba esnek az emberek”. Nem tudhatják (vagy nagyon is jól tudják), hogy depresszió sincs, illetve ami van, azt is jórészt ők csinálják vagy okozzák. Az inkontinenciát szintén ők okozzák, ezzel is folyamatosan lejáratva az embereket az embertársaik előtt. Folytassam még a sort? Szerintem ennyi mára bőven elég lesz az úgynevezett „delfinkommunikáció”-ról. Amit nagyon kell vagy fontos tudni, elmondtam. Szóval, egyelőre ennyi, hogy: “Űrszemét.”

Ja, és ne tévesszenek meg minket az ígéreteik, amikkel földi javakkal, társadalmi pozíciókkal kecsegtetnek minket, netán Jézusnak vagy Istennek, spirituális gurunak, pszichiáternek, vagy más egyébnek képzeltetik magunkat velünk. Mindenkor legyünk szerények és alázatosak, főleg, ha körülöttünk sertepertélnek, őket meg könyörtelenül küldjük el a francba, például a fent említett „meditációval”. Megértik az üzenetet, hallgatnak ránk, és nem zavarnak minket tovább. Ja, és igyekezzük magunkat a továbbiakban távol tartani tőlük! Továbbá azt is megfigyelhetjük, ha rájövünk a titkukra, a hangok, ha maradnak is, folyamatosabban “harmonikusabbak”, alázatoskodóbbak lesznek. Persze, továbbra se higgyünk el nekik semmit, de legalább nyugtunk lesz tőlük.

Viszlát (és kösz a halakat)! 🙂