J-nek is biztos voltak szar napjai…

 

Az enyém most kifejezetten ilyen. Holnap, gondolom, valami mise, aztán holnapután meg semmise: vissza a melóba úgy, hogy most már 100, hogy mindenki tud mindenről. Még jó, hogy nem írom le a “péniszfunkció”-mat, mint Adrian Mole. Már egy ideje kurvára cölibátusban élek, 1 szent is megirigyelhetné. A gépet behoztuk a szobámba, hú de király! 10h-ig azt csinálok, amit akarok, akár el is kezdhetném azokat a kézenállásokat, amit Villás Béla főpapja javasolt. Vagy fejen is állhatnék. Vettem egy Camus könyvet, de minek, fasz se fog már olvasni ezek után, én jó nagy hülyeségeket (bocsánat, marhaság, de nem hülyeség) leírtam idáig, de magamat minek olvasgassam. Tudom magamról, hogy hülye vagyok, mindig is tudtam. A depit fiatal koromban inkább divatból csináltam, a skizóval meg beparáztattak 7 évre úgy, hogy megmukkani se mertem, mert azt olvastam, hogy az a szabály. Aztán kurvára nem az, de mindegy.

Apám azt mondja, hogy a viselkedésem kurvára eltér az írásaimtól, hát, szerintem társaságfüggő. Nem tudom, mi legyen ezekkel a nőkkel, bazmeg, mert a fasz kivan velük. TÉNYLEG el kéne húzni innen most már oda, ahol nem ism… nevet vált… plaszt… nem jó ez sehogy, b+. Nekem amúgy TÉNYLEG grafomániám van, úgyhogy lehet, hogy egykönnyen nem szabadultok + tőlem, meg meg is fogtok unni egy idő után. Mindig ugyanazok az útszéli dumák, simliskedések (persze, hogy egy csomót le sem írtam, ANNYIRA nem vagyok hülye). De amúgy elég sokat. Hát, azért a legtöbbet.

Most ilyenkor mi a teendő? Volt már valaki ilyen helyzetben? Én nem hiszem. A “skizofrénia” egy cseppet sem viselt meg, ez a 4. rész meg már pláne, hanem valahogy gyógyított, és megtisztított. Igen, más lettem. Asszem most is volt néhány fehér lélegzetem, vagyis a Villás szerint távozott belőlem néhány lélek. De most én én vagyok. Köhécseltem egy kicsit az extra doboz cigiktől, amit a folyosó végibe unalmamban magamba szívtam, de most semmi bajom.

Csak ez a kurva unalom, bazmeg. A kertet meg utálom, paradicsomi állapotok, baszki. Persze a mhelyen jelentkeztem egy kis munka utáni kertészkedésre, de azt mondjuk nem teszik ki az ablakba, amit én ott le fogok művelni. “Kapálózni” még nagyjából tudok, a többit meg… mi a faszt írkálok én itt össze-vissza? Az abilifyal van egy pár évem, amíg elkezdek megint ufókat látni, viszont az ufó (vagy hogy mondjam) TÉNYLEG ott volt, és ők szerintem komolyan gondolják, amit gondolnak. De hogy pontosan mit, azt nem tudom. Azt javaslom nekik, hogy legközelebb egyszerre csak 1 beszéljen, és ne hazudozzon folyton, mert így nem fogjuk egymást soha megérteni az életben. Vi-lá-gos?

Rinyáljak még? Na, jó nem.